Teológia - Hittudományi Folyóirat 44. (2010)
2010 / 3-4. szám - Szuromi Szabolcs Anzelm: Az Eucharisztia bemutatására vonatkozó hatályos latin liturgikus fegyelem
Az Eucharisztia bemutatására vonatkozó hatályos latin liturgikus fegyelem I SZUROMI SZABOLCS ANZELM bemutatás személyi feltételei adottak. A dokumentum külön említi a misét bemutató pap alkalmasságát (Art. 5 § 4). Annak ellenére, hogy ez nem kerül tételes kifejtésre a motu proprio szövegében, XVI. Benedek pápa levele alapján, amelyet magyarázatul fűzött az új normához, egyértelmű, hogy ez nem pusztán a személyes alkalmasságot és a lelki felkészültséget jelenti, hanem azt is, hogy a celebráló papnak értenie kell a mise latin nyelvét, valamint kellőképpen ismernie a tridentin mise szerkezetét és végzésének formáját. A megyéspüspök - mint akinek elsődleges feladata a katolikus hit védelme (vö. 386. kán.), valamint a szentségek és szentelmények kiszolgáltatásának felügyelete a rábízott krisztushívők tekintetében (vö. 387. és 392. kk.)65 - sajátos kötelessége, hogy figyelemmel kísérje mindazon papok fenti értelemben vett alkalmasságát, akik a szentmisét a forma extraordinaria szerint mutatják be. Az Eucharisztia megengedett végzéséhez a már említett 5. cikkely alapján további feltétel, hogy ne álljon fenn kánoni akadály, azaz, hogy a miséző pap ne álljon sem kiközösítés sem felfüggesztés alatt (vö. 1331. kán. 1. § 2°, 1333. kán. 1. § 1°). A forma extraordinaria liturgikus előírásaira fordítva a figyelmet66, látható, hogy a korábban ismertetett Missale Romanum (2002) Institutio Generalis felépítése lényegesen eltér attól a, rubrikarendszertől, amit a Szt. V. Plusz pápa féle Missale Romanum utolsó, Boldog XXIII. János pápa által közétett kiadásában találunk.67 Utóbbiban először Rubricae Breviarii et Missalis Rontani címmel a szent zsolozsma végzésével és a szentmiseáldozattal foglalkozó közös liturgikus előírások (Pars Prima - Rubricae generales)68, majd a Breviáriumra vonatkozó rubrikákat értelemszerűen elhagyva, a szentmise bemutatására vonatkozó általános rubrikák kerülnek tárgyalásra (Rubricae generales Missalis Romani)69. Ezt követi az egyházi év felépítésének a kifejtése De anno et eius partibus címmel, amihez kapcsolódik a Húsvét mozgó ünnepéhez kötődő liturgikus ünnepnapok két táblázata, valamint a mozgó ünnepek öröknaptára és a liturgikus év kalendáriuma.70 Mindez után kaptak helyet a szentmise bemutatását, annak egyes részeit és cselekményeit részletesen szabályozó előírások, azaz a Ritus servandus in celebratione Missae.7' Önálló cím alá vannak rendezve azok a rubrikák, amelyek a szentmise bemutatása során felmerülő hibákat, illetve hiányosságokat, valamint azok jogkövetkezményét ismertetik.72 Ehhez hasonlóan önálló egységként szerepel a szentmise bemutatására készülő pap által elmondható zsoltárok és könyörgések felsorolása, amelyekhez XI. Piusz pápa (1922—1939)73 és XII. Piusz pápa (1939—1958)74 különböző mértékű búcsúkat rendelt;75 valamint a szentmise utáni hálaadáskor elimádkozható szentírási szakaszok, könyörgések és Aquinói Szt. Tamás „Adore te devote” kezdetű éneke76, melyekhez szintén különböző mértékű búcsúk 65 Vö. Navarette, U., I vescovi, moderatori della liturgia eucaristica nelie chiese loro affidate, in Redemptionis Sacramentum. L'Eucaristia azione di Cristo e della Chiesa, Siena 2006, 51—58. 66 Radó, P., Enchridion liturgicum, I., 352—377. 67 Missale Romanum ex decreto Sacrosancti Concilii Tridentiní restitutum Summorum Pontificum cura recognitum, Editio typica, Typis Poliglottis Vaticanis 1962 (továbbiakban: Missale Romanum [1962]). 68 Missale Romanum (1962), xii—xx. ‘9 Missale Romanum (1962), xxi—xxxvi. 70 Missale Romanum (1962), xxxvii—liii. 71 Missale Romanum (1962), liv—lxv. 72 De defectibus in celebratione Missarum occurentibus, in Missale Romanum (1962), lxvi—lxviii. 73 Pius XI (12 iul. 1935); Pius XI (3 oct. 1936); Pius XI (10 dec. 1936). 74 Pius XII (14 ian. 1940). 75 Praeparatio ad Missam pro opportunitate sacerdotis facienda, in Missale Romanum (1962), lxix-lxxv. 76 Gratiarum actio port Missam pro opportunitate sacerdotis facienda, in Missale Romanum (1962), lxxvi-lxxix. TEOLÓGIA 2010/3-4 251
