Teológia - Hittudományi Folyóirat 44. (2010)
2010 / 1-2. szám - Kránitz Mihály: A Keresztény Egységtitkárság ötven éve - 1960-2010
A Keresztény Egységtitkárság ötven éve. 1960-2010 KRANITZ MIHÁLY az ökumené ügye mellett a vallásszabadság kérdése is szóba került. Emellett Willebrands volt az első egyházi diplomata, aki megfigyelőként vett részt az Egyházak Világtanácsának Újdelhiben tartott konferenciáján 1961-ben.34 1962 áprilisában Willebrands Genfben részt vett a Nagy Keresztény Közösségek Titkárainak Konferenciáján, és a zsinatra érkező lehetséges hivatalos megfigyelők meghívásáról is tárgyalt. Ezt a találkozót látogatások sorozata követte az anglikán közösség prímásánál Canterburyben, az ortodox pátriárkával az isztambuli Fanarban, az orosz ortodox pátriárkánál Moszkvában és számos más ortodox és protestáns egyháznál. Augustin Bea bíborossal Willebrands titkár egy testvéri közösséget alakított ki, melyben a két különböző karakterű egyéniség a zsinatesemény nyitott szellemét is közvetítette. 1962. október 22-én XXIII. János pápa az Egységtitkárságot a többi zsinati bizottság rangjára emelte, és megadta az ezzel járó jogokat, többek között javaslatok beteijesz- tését a zsinat számára, mely nagymértékben elősegítette az ökumenizmusról szóló határozat, a vallásszabadságról szóló nyilatkozat, valamint a nem keresztény vallások és az egyház kapcsolatáról szóló nyilatkozat szövegeinek formálódását és létrejöttét. Az Egységtitkárság emellett jelentősen hozzájárult az isteni kinyilatkoztatásról szóló szkémák kidolgozásához. Johannes Willebrands bizalmat keltő karizmájával, diplomáciai ügyességével, érezhető kisugárzásával a titkárság a „nyitott ajtók háza” lett, és a nem katolikus keresztények és újságírók gondolatcseréinek a fórumává vált, mivel egy vendégszerető és befogadó légkörrel találkoztak.35 Willebrands a zsinat előtti években tisztességes és barátságos közvetítője volt XXIII. János szándékának, amellyel a nem katolikus keresztényeket is meghívta a zsinat üléseire. 1963 februáijában sikerült Willebrandsnak Moszkvába utaznia, hogy Joseph Slipij (1892-1984) ukrán katolikus metropolitát szibériai száműzetéséből kimentse, és Rómába kíséqe. Később a pápák szolgálatában nagy szerepet betöltött titkárt VI. Pál pápa szentelte fel maurianai címzetes püspökké 1964. június 28-án, 1969-ben pedig ugyanő bíborossá kreálta és Augustin Bea után kinevezte az Egységtitkárság elnökévé.36 1975-ben Bemard Alfrink (1900-1987) bíboros után ut- rechti érsekként a holland egyház prímása lett egészen 1983. december 3-ig. 1978-ban a két pápaválasztó konklávén Willebrapds sokak szemében mint papabile tűnt fel. Willebrands II. Vatikáni Zsinat alatti teológiai felfogása, ökumenikus tapasztalata és türelmes természete elszánttá és határozottá vált az ökumenizmusról, a vallásszabadságról, a nem keresztény vallások és az egyház kapcsolatáról szóló dokumentumok megvitatásában, melyet az Egységtitkárság folytatott le, kiegészülve az isteni kinyilatkoztatásról szóló konstitúció tárgyalásában való részvétellel. Az Egységtitkárság mindmáig ható alapszövege azonban a II. Vatikáni Zsinat határozata az ökumenizmusról: az Unitatis redintegratio (1964. november 24.).37 Sok utazásai miatt Willebrandsot „repülő hollandinak” 34 Mind az ortodox, mind a katolikus egyház számára döntő újdelhi nagygyűlésről lásd: Terz a assembled: Gest) Cristo luce del mondo, New Delhi 19 novembre-5 diccmbre 1961, in Enchiridion Oecumeniaim 5, EDB, Bologna 2001, 199-341. 35 Willebrands titkár személyes zsinati élményeiről és tapasztalatáról lásd: Willebrands, J. G. M.—Declerck, L., Les agendas conciliaires de MgrJ. Willebrands, secretaire du Secretériat pour l’Unité des Chretiens, Peeters, Leuven 2009 és Salemink, Τη. (szerk.), „You will be called repairer of the breach”. The diary ofJ.G.M. Willebrands (1958—1961), Instrumenta theologica 32, Peeters, Leuven 2009. 36 Döring, Η., Ein groäer Mann der Ökumene. Zum Gedenken an Kardinal Johannes Gerardus Maria Wdlebrands in Catholica (2009/3), 194. 37 Unitatis redintegratio. Határozat az ökumenizmusról, in A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai, SZÍT, Budapest 2000, 251—269; Az ökumenizmussal foglalkozó dekrétum elemzését lásd: Kránitz, M.—Hafenscher, K., Unitatis redintegratio. Határozat az ökumenizmusról (1964), in A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai negyven év távlatából 1962— 2002. A zsinati dokumentumok áttekintése és megvalósulása (szerk. Kránitz Mihály), SZÍT, Budapest 2002, 135—15. TEOLÓGIA 2010/1-2 23
