Teológia - Hittudományi Folyóirat 44. (2010)
2010 / 3-4. szám - Kránitz Mihály: Az új evangelizáció XVI. Benedek pápaságának súlypontja
Az új evangelizáció XVI. Benedek pápaságának súlypontja A fiatalok érettsége több évvel kitolódik. Sok a kívülről jövő információ, de kevés a belső lelki fejlődés. Nagyfokú a befolyásolhatóság a kortárs divatáramlatoktól is. Nagyon sok veszély leselkedik a fiatalokra a felnőtté válás során: együttélés, alkohol, kábítószer, de a szórakozás és az utazás különféle lehetőségei is.96 Aki nem kapott alapvető hitoktatást, nem is tartja fontosnak, hogy vallási kérdésekben tájékozódjon. A vallási kérdéseket vagy a magánéleten belülre helyezik, mely mindenkinek saját döntése, vagy látva a különböző vallási megnyilatkozásokat, távol tartja magát tőlük, melyek a saját függetlenségét veszélyeztetik. Mit tud ajánlani az egyház? XVI. Benedek pápa ötéves pápasága alatt ezt világossá tette: szólni az értelemhez, és szólni a szívhez.97 Amint már VI. Pál pápa is megállapította: „A mai ember a tanúságtevőknek hisz”98, így nem csak a püspökök, papok, de minden keresztény feladata vonzóvá tenni a közösséget, életszerűvé a vallási magatartást, bemutatva, hogy az nem csak egyszerűen szabályok betartása, vagy annak felsorolása, hogy mit nem tehetek. Azonban vannak olyan élethelyzetek és határhelyzetek, ahol az egyház szólni tud, és üzenetével meg tudja érinteni még a mai modem embert is. Ezért a feladata: ott lenni, jelen lenni, ahol az emberek kérdeznek! Az elmúlt évtizedekben gyökeresen megváltoztak az emberek szokásai, információikat, tájékozódásukat az internet határozza meg, elteijedt a mobiltelefon használata, a számítógépes kapcsolattartásé, s ez egy újfajta életstílust is jelent, mely nem mindig kapcsolódik az egyház elvárásaihoz. A folyamatos fejlődésnek az evangélium hirdetésében mégis eddig fel nem fedezett szerepe lehet.99 Fontos a világiak bevonása a plébániai életbe, ami már sok helyen jól működik. Ehhez igényes képzés és hivatalos egyházi megbízás szükséges, mert ha kiállnak az emberek elé bármilyen helyzetben is, mivel őket az egyház küldi amint Jézus is meghívta a hetvenkét tanítványt, hogy hirdessék az evangéliumot azokban a falvakban, ahová menni szándékozott.100 Valójában az „árral szemben” kell úszni, ha valaki keresztény, mert a mindennapi élet kísértéseivel, elfogadott magatartásformáival ellentétesen kell tartósan Krisztus tanítványaként élnie. Emellett felelőssége is, hogy az evangéliumot és annak értékeit tetteivel és szavaival vonzón mutassa be. A fiataloknak gyakran nincs jövőképük, nincs elgondolásuk az ember sorsáról, rendeltetéséről, azt fogadják el — sokszor kritikátlanul -, amivel találkoznak, s ez általában a televízió és az internet által sugallt fogyasztói szemlélet. így az egyháznak a keresztény emberképet, Isten és az ember kapcsolatát, valamint az ember tetteiért való felelősséget kell hangsúlyoznia. Valamennyi keresztény feladata döntő, mivel az „átlagember” a hírekből tájékozódik, és például az egyháziak bűnei és visszaélései hallatán idegenkedhet attól is, amit az egyház mond. Emiatt az egyoldalú tájékoztatás miatt sokan nem képesek felismerni az egyház és a keresztények igazi küldetését.101 Egy kétezer éves egyház múltját, történetét és liturgiáját nehéz rövid idő alatt megismerni. A mai ember a részletek alapján ítél, és az első benyomás alapján mond véleKRÁNITZ MIHÁLY 96 Uo. 62. 97 XVI. Benedek pápa, Deus caritas est 31/b: „A keresztény ember programja a »látó szív«.” 98 EN 41. 99 Vő. II. JÁNOS PÁL pápa, Ecclesia in Europa, 63. 100 Lk 10, 1. Lásd még: Az Európai Unió és a katolikusok felelőssége, 12. 101 II. János Pál különösen is példát adott a lelkiismeret megtisztítására és a bocsánatkérésre. Vö. Bocsássunk meg és kérjünk bocsánatot! II. János Pál pápa szentföldi zarándokújának beszédei, és nagyböjt első vasárnapi homíliája, SZÍT, Budapest 2000. TEOLÓGIA 2010/3-4 233
