Teológia - Hittudományi Folyóirat 44. (2010)
2010 / 3-4. szám - Beke Margit: A Pázmáneum a XX. században
BEKE MARGIT A Pázmáneum a XX. században A XX. században is megmaradt az évi szokásos két lelkigyakorlat. Később az év eleji lelkigyakorlatot 1935/36-ban január 1-7. között tartotta Müller Lajos jezsuita. Az 1938-as január 1-7. közöttit Csávossy Elemér jezsuita vezette az eucharistia gondolatkörébe állítva. Az 1938/39-es évben visszatértek a tanév eleji lelkigyakorlathoz, ezt október végén Révay Tibor jezsuita, a Manréza igazgatója vezette. Később, más rendektől kértek alkalmas személyeket a lelki napok vezetésére, így 1941-ben Angelicus Töffler domonkos tartományfőnököt, majd Rohner Albert SVD szerzetest, aki 1942. január 1-7. között tartott lekigyakorlatot. Mindketten német nyelven tartották meg elmélkedéseiket. A következő évit Michel Károly a burgenlandi papnevelő régense tartotta magyar nyelven. A második világháború után többnyire a spirituálisnak volt alkalma lelki- gyakorlat tartására. Krisztus iránti tisztelet ébren tartására jellemző, hogy pénteken és nagyböjt idején Krisztus szenvedésének emlékére a keresztúri áj tatosságot szívesen végzik. Komolyan vették Korompai József spirituális elmélkedését, aki szerint „Minden szenvedőben Krisztus szenved. Nekem elsőrangú hivatásom, hogy Krisztus válláról levegyem a keresztet. Nem várok, míg másodszor is leroskad a kereszt súlya alatt.”19 A pápai rendelkezéseknek megfelelően 1940. november 24-én engesztelő szentórát tartottak - az intézetben tartózkodó német növendékekre tekintettel - németül.20 A szentek közül továbbra is kiemelkedő helyet foglalt el a Szűz Mária iránti tisztelet. Egyik megnyilvánulási formája az, hogy októberben mindennap rózsafűzért mondtak és litániát énekeltek, májusban pedig a lorettói litániát. Szombatonként vacsora előtt vagy Szűz Mária vesperását, vagy rózsafűzért imádkoztak. A rózsafuzér imádkozására buzdítottak a szemináriumi törvények, amikor két-három tized elmondását előírták.21 A kápolna előtti előcsarnok falán Mária szobra előtt esténként térden állva mondtak 1-2 Udvözlégy Máriát. 1936-ban például a Magyar Iskola keretén belül február 15-én Szűz Mária tiszteletére ünnepi gyűlést tartottak. A bécsi döntés örömére 1938. októberében triduumot tartottak Alagyarok Nagyasszonyához, a havonta egyébként is szokásos „O gloriosa” szertartással és Eszterházy Pál nádor imájával. Ezen felül reggel és este könyörögtek a Nagyasszonyhoz a haza jólétéért. 1940 májusában a Szentatya kívánságának megfelelően a Szűz Anyához szóló litániákon a békéért imádkoztak. A mély Mária tisztelet bizonyítéka, hogy a növendékek közül sokan felvették a Szűz Mária skapulárét. Kosztka Szent Sazniszló ünnepén a bécsi kegykápolnában hallgattak misét. Szent Jozafátnak, a vértanú püspöknek ünnepén részt vettek a görög katolikus ukrán templom szertartásán, az ereklyés oltárnál a bíboros által bemutatott misén. A mély papi lelkiségre nevelésnek tehát ezek voltak a legfontosabb jellemzői, amelyeknek a gyümölcsét a felszentelt papok magukkal vihettek a mindennapok megéléséhez. 19PT 1939-40. XIV. 12. “PáLt 1941. Nr. 68. 21PáLt 1900. Leges. 218 TEOLÓGIA 2010/3-4
