Teológia - Hittudományi Folyóirat 44. (2010)

2010 / 1-2. szám - KÖNYVSZEMLE - Török Csaba: Rokay Zoltán: Filozófiatörténet, vol. II: Újkor (1400-1900)

11 KÖNYVSZEMLE kerül. Egyfelől, a Szerző ismerteti a luccai katedrális iskola jelentőségét és a székesegyházi oktatás hatását a Collectio canonum Anselmi Lucensis kialakulására (47-56); másfelől alapo­san elemzi a nevezett gyűjtemény egyes recenzióinak fejlődését, tartalmát és egymáshoz való viszonyát (57—79). Külön fejezetet szentel a Bibliotheca Apostolica Vaticana (BAV) Reg. lat. 325-ös kézirat összehasonlító szövegkritikai elemzésének, melyet a gyűjtemény ’Bb’ variánsainak családjába sorol (80—89). Chartres-i Szt. Ivó kánonjogi munkájának analízise az egyes jelentős szövegtanúk kodikológiai és paleográfiai vizsgálata alapján tör­ténik, különleges figyelmet fordítva a BAV Pál. lat. 587-es kéziratra, amelyben azono­sítja azt a hat alapvető témát, amelyre a későbbiekben kialakult szövegcsaládok és válto­zatok épülnek (90-105). Ennek tükrében mutatja be a National Library of Scotland, Edinburgh Ms 18. 8. 6; a Bruxelles, Bibliothéque Royal Ms 1817; az Angers, Bib- liothéque Municipale 369; a Párizs, Bibliothéque Natinale lat. 3858, lat. 4282, lat. 13656; valamint a BAV Reg. lat. 973; a Strasbourg, Bibliothéque Nationale et Univ. 108; az Orléans Bibliothéque Municipale Ms 222 (194) kéziratokat, összevetve további szövegtanúkkal. Mindezek alapján jut el a Szerző annak a megállapítására, hogy Chart- res-i Szt. Ivó munkája kapcsán nem három önálló kánonjogi gyűjteményről és azok ver­zióiról kell beszélni, ahogy az a hagyományos forrástörténeti osztályozásokban szerepel (vö: Panormia, Decretum, Tripartita), hanem három szövegcsaládról (147—151). A mű második nagy egysége a hét függelék, amelyek a Biblioteca Mediceo-Laurenzia- na di Firenze S. Marco 499 (153—156); a BAV Pál. lat. 58 7 (157-159); a National Library of Scotland, Edinburgh Ms 18.8.6 (160—162); az Angers, Bibliothéque Municipale 369 (163— 165); a BAV Reg. lat. 973 (166—170); és a Paris, Bibliothéque Nationale lat. 3858 (171— 173) kodikológiai leírását tartalmazzák; továbbá a bruxelles-i Panormia kézirat inszkrip- ciós rendszerének összehasonlító táblázatát (174-187). A kötetet a kéziratok jegyzéke (188-189), és a részletes bibliográfia záija (190-202). Szuromi Szabolcs Anzelm monográfiája új megvilágításba helyezi a Decretum Gratiani előtti kánonjoggyűjtemények történetét és átértékeli azok szerzőségét. Az egyes kánon­jogi művek összeállítói tehát alapvetően nem új joggyűjteményt akartak létrehozni, ha­nem az egyház jogszabályait és fegyelmi koncepcióját igyekeztek összefoglalni, amely mutatja a kánonjog, mint „élő jog” elevenségét. A kötetben megjelenő új szempontok minden bizonnyal jelentősen hozzájárulnak a további középkori kánonjogi kutatások irányainak kialakításához és az eddigi eredmények átértékeléséhez. Ferenczy Rita m ROKAY ZOLTÁN: Filozófiatörténet, vol. II: Újkor (1400-1900) Budapest, Szent István Társulat 2010 Nehéz feladatra vállalkozik az, aki filozófiatörténet írásába kezd, hisz tárgya végtelenül sokszínű: a filozófusok élettörténete, az egyes eszmék fejlődése, a bölcseleti rendszerek hatásvonalai már önmagukban véve szinte átláthatatlan szövedéket alkotnak. Azonban mindehhez — amennyiben a szerző valóban törekszik a bölcseletnek nem csak kronoló­giáját, de valódi történetét az olvasó elé tárni — hozzátartozik a szellemtörténet, a kultú­ra, a történelem és társadalom megannyi szempontja, nem is szólva a vallás, a teológia számos kapcsolódási pontjának feltárásáról. Éppen ezért sok filozófiatörténet a könnyebb TEOLÓGIA 2010/1-2 147

Next

/
Thumbnails
Contents