Teológia - Hittudományi Folyóirat 44. (2010)
2010 / 1-2. szám - KÖNYVSZEMLE - Török Csaba: Rokay Zoltán: Filozófiatörténet, vol. II: Újkor (1400-1900)
11 KÖNYVSZEMLE kerül. Egyfelől, a Szerző ismerteti a luccai katedrális iskola jelentőségét és a székesegyházi oktatás hatását a Collectio canonum Anselmi Lucensis kialakulására (47-56); másfelől alaposan elemzi a nevezett gyűjtemény egyes recenzióinak fejlődését, tartalmát és egymáshoz való viszonyát (57—79). Külön fejezetet szentel a Bibliotheca Apostolica Vaticana (BAV) Reg. lat. 325-ös kézirat összehasonlító szövegkritikai elemzésének, melyet a gyűjtemény ’Bb’ variánsainak családjába sorol (80—89). Chartres-i Szt. Ivó kánonjogi munkájának analízise az egyes jelentős szövegtanúk kodikológiai és paleográfiai vizsgálata alapján történik, különleges figyelmet fordítva a BAV Pál. lat. 587-es kéziratra, amelyben azonosítja azt a hat alapvető témát, amelyre a későbbiekben kialakult szövegcsaládok és változatok épülnek (90-105). Ennek tükrében mutatja be a National Library of Scotland, Edinburgh Ms 18. 8. 6; a Bruxelles, Bibliothéque Royal Ms 1817; az Angers, Bib- liothéque Municipale 369; a Párizs, Bibliothéque Natinale lat. 3858, lat. 4282, lat. 13656; valamint a BAV Reg. lat. 973; a Strasbourg, Bibliothéque Nationale et Univ. 108; az Orléans Bibliothéque Municipale Ms 222 (194) kéziratokat, összevetve további szövegtanúkkal. Mindezek alapján jut el a Szerző annak a megállapítására, hogy Chart- res-i Szt. Ivó munkája kapcsán nem három önálló kánonjogi gyűjteményről és azok verzióiról kell beszélni, ahogy az a hagyományos forrástörténeti osztályozásokban szerepel (vö: Panormia, Decretum, Tripartita), hanem három szövegcsaládról (147—151). A mű második nagy egysége a hét függelék, amelyek a Biblioteca Mediceo-Laurenzia- na di Firenze S. Marco 499 (153—156); a BAV Pál. lat. 58 7 (157-159); a National Library of Scotland, Edinburgh Ms 18.8.6 (160—162); az Angers, Bibliothéque Municipale 369 (163— 165); a BAV Reg. lat. 973 (166—170); és a Paris, Bibliothéque Nationale lat. 3858 (171— 173) kodikológiai leírását tartalmazzák; továbbá a bruxelles-i Panormia kézirat inszkrip- ciós rendszerének összehasonlító táblázatát (174-187). A kötetet a kéziratok jegyzéke (188-189), és a részletes bibliográfia záija (190-202). Szuromi Szabolcs Anzelm monográfiája új megvilágításba helyezi a Decretum Gratiani előtti kánonjoggyűjtemények történetét és átértékeli azok szerzőségét. Az egyes kánonjogi művek összeállítói tehát alapvetően nem új joggyűjteményt akartak létrehozni, hanem az egyház jogszabályait és fegyelmi koncepcióját igyekeztek összefoglalni, amely mutatja a kánonjog, mint „élő jog” elevenségét. A kötetben megjelenő új szempontok minden bizonnyal jelentősen hozzájárulnak a további középkori kánonjogi kutatások irányainak kialakításához és az eddigi eredmények átértékeléséhez. Ferenczy Rita m ROKAY ZOLTÁN: Filozófiatörténet, vol. II: Újkor (1400-1900) Budapest, Szent István Társulat 2010 Nehéz feladatra vállalkozik az, aki filozófiatörténet írásába kezd, hisz tárgya végtelenül sokszínű: a filozófusok élettörténete, az egyes eszmék fejlődése, a bölcseleti rendszerek hatásvonalai már önmagukban véve szinte átláthatatlan szövedéket alkotnak. Azonban mindehhez — amennyiben a szerző valóban törekszik a bölcseletnek nem csak kronológiáját, de valódi történetét az olvasó elé tárni — hozzátartozik a szellemtörténet, a kultúra, a történelem és társadalom megannyi szempontja, nem is szólva a vallás, a teológia számos kapcsolódási pontjának feltárásáról. Éppen ezért sok filozófiatörténet a könnyebb TEOLÓGIA 2010/1-2 147
