Teológia - Hittudományi Folyóirat 44. (2010)
2010 / 1-2. szám - Rózsa Huba: A Zsolt 2 és 110 krisztológiai értelmezése (I. rész)
A Zsolt 2 és 110 krisztológiai értelmezése -1. rész M ROZSA HUBA majd úgy foglalja össze, hogy ezek nem mások, mint a vadállat és a föld királyai hadseregeikkel együtt (Jel 19,19: Zsolt 2,2). A felsorolt istenellenes erők megegyeznek a Jel 6,15 felsorolásával, ahol az ellenségek, köztük a föld királyai, menekülnek az Úr napja elől. Közöttük tehát irodalmi összefüggés van, vagyis a szerző a Jel 6,15-ben leírt ellenségeket a Jel 19,18-ban ismét idézi. Teológiailag célja annak bemutatása, hogy a Jel 6,15-ben elkezdődő isteni ítélet az istenellenes erők felett, végérvényesen csak a végső ítéletben fejeződik be a Messiás-király által (Jel 19,18).” A Jel 17,18-ban a „föld királyai” kifejezés szintén vonatkozásban áll a Messiás-király végső ítéletével a vadállat és összegyűlt szövetségesei, a föld királyai felett (Jel 19,15-16; 19,19). A nagy parázna asszonyt és a királyokat, akik felett uralkodik (Jel 17,18), a Bárány, azaz a megölt, de feltámadt Krisztus győzi le, akit a szerző a látomás magyarázatában az „uralkodók Ura és a királyok Királya” (Jel 17,14) címmel jellemez, akárcsak a győzelmes fehér Lovast, a Messiás királyt a végső leszámolás jelenetében (Jel 19,16). A Bárány és a fehér Lovas a Messiás-királyt, a feltámadt Krisztust jelenti, a nagy parázna asszonynak, mint az istenellenes erők megsemmisítéséről szóló jövendölés (Jel 17,14) a végső időben teljesedik be (Jel 19,19). így a Jel 19,19-ben a Zsolt 2,2 szerinti föld királyai azonosak a Jel 17,18 nagy parázna asszony uralma alatt élő föld királyaival.94 Összefoglalva a Zsolt 2,2.8-9. verseinek a Jelenések könyvében való értelmezését, megállapítható, hogy összefügg a Zsolt 2 alapvető témájával: az Isten Fiává deklarált Messiás-király világ feletti uralmával és ellenségei megsemmisítésével. A zsoltár így krisztológiai értelmezésben a feltámadt Krisztusra vonatkozik. A történelmet irányító és uralkodó Krisztus alakja jelentkezik a Zsolt 2-t idéző helyeken. Ezt egészíti ki a Jelenések könyve a szenvedő és ítélkező Emberfia alakjával és eszkatologikus szerepével, további meghatározást adva a Jelenések könyve Isten Fia fenségeim tartalmának. 93 94 VANNI, U., La Struttura, 211. Uo. 137 TEOLÓGIA 2010/1-2
