Teológia - Hittudományi Folyóirat 44. (2010)
2010 / 1-2. szám - Rózsa Huba: A Zsolt 2 és 110 krisztológiai értelmezése (I. rész)
RÓZSA HUBA A Zsolt 2 és 110 krisztológiai értelmezése -1. rész kent, aki ellen összefogtak az itt felsorolt ellenfelek, Jézus. Ezzel világosan céloz Jézus keresztségére, amikor a Szentlélekkel való felkenéssel kap küldetést messiási működésére, és az akkor elhangzott isteni szózatra: „Te vagy az én szeretett Fiam, benned telik kedvem.” (Lk 3,22) Az isteni szózat nem más, mint a Zsolt 2,7 és az íz 42,1 elemeinek összetétele. Az ApCsel 4,27 úgy értelmezi a Szentlélekkel való felkenést és az elhangzott szavakat, hogy Jézus a keresztségben küldetést kapott JHWH szenvedő Szolgája feladatának betöltésére.73 így tehát isteni rendelés alapján a Zsolt 2,1-2 verseinek jövendölése Jézus szenvedésében teljesedett be (28. vers). A Zsolt 2,1-2 verseihez egy további értelmezés is kapcsolódik (ApCsel 4,29). Az ApCsel 4,27-28 csak Jézus szenvedéséről beszélt, amelyben a zsoltár kijelentése elérte beteljesedését. Ezt a magyarázatot a „valóban” (ap’alétheias) kifejezés vezeti be (ApCsel 4,27), azonban a 29. versben az „és most” (kai ta nün) kifejezéssel az egyház kérése világosan utal a jelen helyzetre: „És most, Uram, tekints fenyegetőzéseikre, és add meg szolgáidnak, hogy teljes bátorsággal hirdessék szavadat.” (ApCsel 4,29) A „fenyegetőzésükre” (epi tas apeilas autón) kifejezés nem más, mint a főtanács Péterhez és Jánoshoz intézett fenyegetése (17. és 21. vers). A főtanács tagjai maguk is használják a fenyegessük meg őket” (apeileó) kifejezést (17. vers), s így kétségtelenül nem Pilátusról és Heródesről van itt szó. A főtanács apostolokhoz intézett fenyegetései megfelelnek Heródes és Pilátus Jézus elleni tettének. „Szolgáid” (douloi sou 29. vers), azaz az egyház szent tagjainak szenvedései, megfelelnek „szolgád Jézus” (hagios pais Iésous 27. vers) szenvedéseinek, s ezért kérheti az egyház Isten segítségét üldözött helyzetében a Jézusról mondott ószövetségi jövendölésre hivatkozva.74 Minthogy Lukács üdvtörténeti felfogása szerint Jézus Krisztus messiási küldetése az egyházban folyik tovább, ezért összekapcsolja a 28. és 29. verseket, a Jézusról és az egyházról mondottakat. Összefoglalóan tehát a Zsolt 2,1—2 beteljesedését Lukács az Apostolok Cselekedeteiben (4,25-26) Jézus szenvedésében látja, de Jézus és az egyház azonossága folytán az egyházra is vonatkozik. Jézus szenvedése ugyanis az egyház tagjaiban az idők végéig tartó misszióban megismétlődik. Ennél fogva a Zsolt 2,1-2 jövendölésének ekkléziológiai jelentése és beteljesedése is van. 3. 3. 5. Krisztus végső győzelme ellenségein a Jelenések könyvében (Zsolt 2,2.8-9) A Jelenések könyveben egész sor közvetett idézetet találunk a Zsolt 2-ből. A Zsolt 2,2-t idézi: Jel 6,14; 11,15; 17,18; 19,19; a zsoltár 8. és 9. versét idézi ajel 2,26-27; a 9. verset idézi ajel 12, 5 és 19,15. Találunk még egy egészen homályos és bizonytalan utalást ajel 11,18-ban a Zsolt 2,1.5.12. verseinek összetételére, de bizonytalansága és teológiai jelentéktelensége miatt a továbbiakban nem foglalkozunk az idézettel. Az utalásokat összességükben tekintve kifejezett hivatkozás a zsoltárra a Jelenések könyveben nem található. A közvetett utalások azt jelentik, hogy a szerző a zsoltár jellegzetes kifejezéseit, adott esetben egy egész verset is (pl. Jel 2,26-27) szabadon beleépít elbeszélő szövegébe, rendszerint az egyes szám első személyt egyes szám harmadik személyre változtatva. Az idézésnek ez a módja megfelel a szerző szándékainak, aki az egész 73 Hahn, F., Hoheitstitel, 340-346, 385-387; Cullmann, O., Christologie, 65-68; Schnackenburg, R., Christologie, 279; Jeremias, J., Neutestamentliche Theologie I, Gütersloh 1971, 60—61; Jeremias, J., art. ηαΐς θεού, ThWNT V, 699/1—35; HAENCHEN, E., Die Apostelgeschichte, Göttingen 1968, 165. Az egész kérdés rövid és áttekinthető felvázolását lásd: SCHÜTZ, Ch., Die Mysterien des öffentlichen Lebens und Wirkens Jesu, 58-61. 74 HAENCHEN, E., Die Apostelgeschichte, 185-186. 130 TEOLÓGIA 2010/1-2