Teológia - Hittudományi Folyóirat 44. (2010)

2010 / 1-2. szám - Rózsa Huba: A Zsolt 2 és 110 krisztológiai értelmezése (I. rész)

RÓZSA HUBA A Zsolt 2 és 110 krisztológiai értelmezése -1. rész Cselekedeteiben Krisztus Fiúságát messiási-eszkatologikus értelemben jelenti ki, ki­emelve a Fiúvá deklarálás momentumát, a Zsidókhoz levél a fiúság teljes értékét hang­súlyozza, vagyis, hogy Jézus Krisztus öröktől fogva Fiú.57 A Zsidókhoz irt levélben a Zsolt 2 és 110 ezt az örök fiúságot mondja ki. A Zsidókhoz írt levél szerzője a Zsolt 2,7-et kifejezetten idézi a Septuaginta görög szövege szerint, és az Újszövetség szövege szövegkritikai problémákat nem vet fel. A zsoltárt együtt idézi a Nátánjövendöléssel (2Sám 7,14 köv.). Itt kölcsönösen kiegészí­tik egymást, és megteremtik a dávidi messisási hagyománnyal való kapcsolatot. A Zsolt 2 eszmei mondanivalója történelmileg kétségtelenül összefügg a Dávidnak adott isteni ígéretekkel, vagyis Dávid leszármazottjai és Isten között atya és fiú kapcsolat lesz. Ezt az ígéretet ismételte meg a zsoltár minden egyes dávidi király koronázásánál. Az ígéret azonban egy „par excellence” dávidi leszármazottra, a Messiásra irányul és annak szemé­lyében teljesedik be. A Zsid 1,5 azonosítja a zsoltár ígéretét .. fiam vagy te, és ma szülte­lek”, és a Nátán jövendölésben elhangzott ígérettel „én atyja leszek, őmeg fiam”. és betel­jesedésüket Jézus Krisztusban látja, akit Isten Fiának nevez. S bár az örökös (klérnomos) és az örökölni (kléronomein) kifejezések az örökségbe belépés momentumát az intronizá- ciót, Jézusra vonatkoztatva a feltámadást és felmagasztalást jelölik meg a Fiúnak nevezés megvalósulásának, mégis Jézus Krisztus itt abszolút értelemben Fiú. A Zsidókhoz írt levélben tehát még jelen van a felmagasztalás krisztológia szemlélete, de a Zsid 1,3 kétségtelenné teszi, hogy a Fiú, mint fenségeim a teljességet jelenti,58 s egy, a János-prológussal közös krisztológiai hagyományt találunk benne.59 Ez a háttér hatá­rozza meg a Zsolt 2,7 és a 2Sám 7,14 fiúságáról mondott ígéreteit is. A Zsid 1,5-14 szentírási idézeteinek sorát a Zsolt 110,1 zárja le (13. vers). A szerző a zsoltár versét a Septuaginta szerint idézi, és a Fiú angyalok feletti nagyságát akarja bizo­nyítani azzal, hogy Krisztus mint Úr részt vesz Isten valóságot kormányzó és ítélő hatal­mában, míg az angyalok csak szolgálatra kapják küldetésüket. A zsoltár versére már a Zsid l,3d is tesz utalást, amikor az Isten jobbján helyet foglaló megdicsőült Krisztusról mint Fiúról beszél. A Zsolt 110 messiási zsoltár az ún. királyzsoltárokhoz tartozik. A Zsolt 110 műfajá­ra és ószövetségi jelentésére még részletesebben kitérünk az értekezés második részében. A Zsolt 110,1 JHWH ünnepélyes felhívása a királyhoz, hogy foglaljon helyet jobbján, hogy részt vegyen JHWH hatalmában és uralmában. A zsoltár a dávidi királyságra, a Dá­vidnak tett isteni ígéretekre megy vissza, de tartalmában az eszkatologikus megvalósulás irányába mutat a Messiás-király személyében. Isten jobbján ülni, vele hasonló méltóság­ban lenni. A Zsolt 110,1 isteni ígérete az Újszövetség felmagasztalás krisztológiája szerint Krisztus halálból való feltámasztásában teljesedik be (lásd Péter pünkösdi beszédében: ApCsel 2,34-35). A halál legyőzése és a feltámadás által Krisztus a Messiás királyi ural­mába nyer bevezetést, és mint megdicsőült Úr (Kürtös) részt vesz az isteni világuralom­ban (ApCsel 2, 36). Olyan címet kap az Úr (Kürios), amely egyedül Istennek jár ki. A feltámadás tehát a kinyilatkoztatás jelentőségével rendelkezik Krisztusnak mint Úrnak és Messiásnak világfeletti uralmára vonatkozólag.60 A Zsid 1,13-ban viszont a Zsolt 110,1 mélyebb értelmezést kap. A pünkösdi be­szédben ugyanis Krisztus, mint Úr a feltámadásban kapja meg a Messiás-királynak kijáró 57 Schnackenburg, R., Christologie, 361; MlCHEL, O., An die Hebräer, 101, 105-106. 5* Schnackenburg, R., Christologie, 362. 59 Kuss, O., An die Hebräer, 147; MlCHEL, O., An die Hebräer, 111. “ Foerster, W., art. κύριος, ThWNT III. 1038-1056, 1081-1098, 1088/15-40. 126 TEOLÓGIA 2010/1-2

Next

/
Thumbnails
Contents