Teológia - Hittudományi Folyóirat 43. (2009)
2009 / 1-2. szám - Török Csaba: A fundamentális teológia nemzetközi panorámája
A fundamentális teológia nemzetközi panorámája TÖRÖK CSABA A harmadik világ azonban nem azonos Latin-Amerikával. Afrikában az etika és az egyházszervezet nagy kérdéseivel szembesülünk, míg Ázsia120 * az inkulturáció, a szent- írás-értelmezés és a vallásközi párbeszéd tematikáival szembesít bennünket. Ezek bemutatása azonban már szétfeszítené jelen írásunk kereteit. ÖSSZEGZÉS Merre tovább? Ez a kérdés természetszerűleg adódik akkor, amikor körülnézve a fundamentális teológia világában ilyen sokszínűséget, a témák és módszerek ekkora sokféleséget tapasztalunk. Lehetséges még egy egységes definíció keretei közé szorítani tárgyunkat, vagy esetleg — a dogmatikához hasonlóan — traktátusok sokaságára kell hasítanunk a fundamentális teológiát? Valószínűleg sem az uniformizáló definiálás, sem a szakterületekre való darabolás nem jelenti a megoldást. A fundamentális teológia identitása ebben a nyitottságban, a határkérdések tudatos felvállalásában, a módszer megalapozó voltában keresendő. G. O’Colhns így fogalmaz: „A fundamentális teológiának az a karakterisztikája, hogy csak a valóban általános vagy alapvető kérdéseket, például a kinyilatkoztatás természetét vizsgálja, anélkül, hogy túlságosan elmerülne a részletekben, vagy mélységükben megvizsgálná az egyes kinyilatkoztatott igazságokat. Ebben az értelemben a fundamentális teológia tipikusan formális tudomány. A »tárgy«, amely megadja a fundamentális teológia sajátos identitását, a következő módon írható le: í) a háromsze- mélyű Isten önkinyilatkoztatása Jézus Krisztusban; 2) ennek a kinyilatkoztatásnak a hihetősége és 3) ennek átadása és értelmezése.”'21 Mint láthattuk, ennek a fenti módon leírt »tárgy«-nak szempontjai, dimenziói kerülnek megannyi formában kifejtésre az eltérő nyelvi és kulturális közegek fundamentális teológiai irodalmában. Ha saját, magyarországi tudományosságunkat vizsgáljuk, alapvetően azt látjuk, hogy nálunk a sajátosan szakteológiai monográfiák még hiányoznak, fundamentálteológiai publikációink nagyobb része az oktatási anyagokra (könyvek, jegyzetek, vázlatok) korlátozódik, bizonyos tematikáknak pedig magyar nyelvű irodalma még nem is létezik. Miben állhat hát a magyarországi fundamentálteológusok feladata? — El kell hinnünk, hogy nem csak fordításokra, recenziókra, tankönyvekre, de önálló írásokra, saját fundamentálteológiai alkotásra is van felkészültségünk, képességünk és kapacitásunk. — Ha az az érzésünk, hogy nincs kellő érdeklődés, jusson eszünkbe - felidézve a külföldi, említett példákat —, hogy a fundamentális teológia sajátos kérdései a kortárs embert létezése szívében tudják megszólítani. — Meg kell teremtenünk a fundamentális teológia fórumait, a közösségi tudományos munka keretfeltételeit. — Ki kell állnunk saját tudományágunk teológiai önállósága és identitása mellett. — Bátor párbeszédbe kell kezdenünk a bölcselettel, a természettudományokkal, a humán tudományokkal és a művészet világával, tudva, hogy ez hozzátartozik a fundamentálteológus sajátos küldetéséhez. 120 Az ázsiai teológiai útkeresés legértékesebb dokumentációja és legszélesebb körű panorámája megtalálható a következő folyóiratban: East Asian Pastoral Review (Manila), 1979-ig: Teaching All Nations (Manila). O’Collins, G., II ricupero della teológiafondamentale. I tre stili della teológia contemporanea, Libreria Editrice Vaticana, Cittá del Vaticano 1996, 66. 97
