Teológia - Hittudományi Folyóirat 43. (2009)

2009 / 1-2. szám - Török Csaba: A fundamentális teológia nemzetközi panorámája

TÖRÖK CSABA A fundamentális teológia nemzetközi panorámája Szemrevételezve a spanyol teológusok munkásságát, azt látjuk, hogy alapvető jel­lemzőjükké a nyitottság és az új utak keresése lett. Ennek következménye az is, hogy a szisztematikus munkákban olykor kevésbé mutatkoznak jelentősnek, ugyanakkor a ha­tárterületek és új teológiai szempontok (gyakorlati teológia, kultúra, társadalom stb.) vizsgálatában jóval több figyelmet érdemelnének, mint amennyit kapnak. FRANCIAORSZÁG - A KERESZTÉNY HUMANIZMUS ÖRÖKÖSEIKÉNT A mai Európa szellemi arculatának megalkotásában Franciaország kimagasló szerepet játszott: a bölcselet, a szellem alkotásai terén a francia tudósok éppen úgy élen jártak, akár a teológiában. A XX. századi francia teológusok nevét fölösleges lenne sorolni. Ezért érdekes, miként alakul a fundamentális teológia sorsa ezen a nyelvterületen. Min­denképpen látnunk kell, hogy a vizsgálódások útirányát nagyban kijelöli a korábbi meg­határozottság: akár a modemista-antimodernista vitára gondolunk, akár azokra a csodá­latos erőfeszítésekre, amelyeknek révén egyfajta krisztusi központú keresztény humanizmus, „keresztény kultúra” kibontakozott, amelynek nem csak a teológiát művelők, de az írók, költők, művészek is aktív részesei voltak. Éppen ezért nem meglepő, hogy a francia fundamentálteológiai irodalmat vizsgál­va legelőször a krisztológiai kérdésfölvetés tűnik elénk. A vizsgálódások középpontjában Jézus Krisztus személye áll, a krisztológia úgy jelenik meg, mint a fundamentális teológia súlypontja, egyfajta tengely-traktátusa. R. Latourelle napjaink emberének problémáit Krisztus fényébe állítja, ezzel mintegy útirányt szabva másoknak is.81 Többen próbálnak megteremteni egyfajta krisztológiai szintézist, ami egyfelől a legeltérőbb tudományos kutatási eredmények összegzését jelenti, másfelől magában foglal egyfajta teológiai kör­betekintést is az egyre markánsabban megnyilatkozó értelmezések és ágazatok között.82 Ki kell emelnünk B. Sesboüé nevét, aki sajátos szempontokból kiindulva kritikai össze­sítést nyújt. A történelem felől közelítve Krisztus felé termékeny és korunk emberét megszólító módon képes a problémás és már régóta vitatott teológiai kérdések korszerű újragondolására.83 A klasszikus krisztológián belül sajátos hangsúlyt kap nála a szótérioló- gia szempontja.84 * Hogy mindebben nem csak elvont tudományos érdeklődés, de valódi keresztény tanúságtétel és igehirdetés vágya is vezérli, azt mutatja egyik nagy formátumú műve: Hinni. Meghívás a katolikus hitre a XXI. század női és férfijai számára.** Krisztus személye mellett elmélyült figyelmet szentelnek a kinyilatkoztatás kérdé­sének is. Ezen tematika adekvát vizsgálatában nem lehet eltekinteni az alapvető emberi értelemkeresés kérdésétől, amelyre Isten a kinyilatkoztatás aktusával egyfajta választ ad. Innen kiindulva érthető meg, hogy a hittani tartalmak miként kötődnek eleven és elsza­81 Latourelle, R., L’homme et ses problémes dans la lumiére du Christ, Desclée, Toumai 1981. 82 Galot, J., Chi sei tu, o Cristo? (Nuova Collana di Teológia Cattolica 11), LEF, Firenze 1977; Uö., Gesu libera­tore, LEF, Firenze 1978; Uő., Cristo contestato, be cristologie non calcedoniane e ia Jede cristologica, LEF, Firenze 1979; az újabb kutatási irányokról körképet ad: Jésus de Nazareth. Nouvelles approches d’une énigme (szerk. Marguerat, D.), Labor et fides, Génévé 1998. Sesboüé, B., Pédagogie du Christ. Éléments de christologiefondamentale, Cerf, Paris 1994 (= Kristzuspedagógiája. Az alapvető krisztológia elemei, Vigilia, Budapest 1997). Sesboüé, B., Jésus— Christ l’unique médiateur. Essai sur la redemption et le salut, voll. I—II, Desclée, Paris 1988. SESBOÜÉ, B., Croire. Invitation a la fői catholique pour lesfemmes et les hommes du XXf siécle, Droguet & Ardant, Pa­ris 1999. 92

Next

/
Thumbnails
Contents