Teológia - Hittudományi Folyóirat 43. (2009)
2009 / 1-2. szám - Török Csaba: A fundamentális teológia nemzetközi panorámája
TÖRÖK CSABA A fundamentális teológia nemzetközi panorámája ren mindenképpen úttörő figyelemről és érdeklődésről tesz tanúbizonyságot. Maga a kinyilatkoztatás természeténél fogva úgy tűnik fel szemeink előtt, mint az Isten és az ember közötti kommunikatív aktus, egyfajta par excellence kommunikáció. Ebben a perspektívában szemlélve maga a krisztusi hit is kommunikációs alapokon nyugszik. Kortárs fundamentális teológiánknak figyelembe kell vennie ezt az alapadottságot.66 A kommunikáció sajátos egyházi szintjei több helyütt elemzés tárgyává lesznek. Ennek során a hitátadás folyamata úgy mutatkozik meg mint kommunikatív esemény.67 Érdekes A. Grillo megközelítése (amely egyben doktori disszertációjának témája is volt), amelynek során az egyházban megvalósuló liturgikus kommunikációt teszi analízise tárgyává. Ennek során fundamen- tálteológiai felismerésekre tesz szert, s ezzel tudományágunk egy olyan dimenzióját kezdi el kidolgozni, amellyel eddig nem foglalkoztak.68 Bátran állíthatjuk, hogy Grillo ezzel valóban új utat nyitott (még ha felvetésének visszhangja alig akad). Sokkal kézzelfoghatóbb a Biblia és a kommunikáció viszonya, már csak azért is, mert ezt a témakört a biblikus teológia igyekszik alaposan körüljárni, így tehát a fundamentális teológia támaszkodhat az ott elért eredményekre.69 Érdekes megemlíteni még azt a felvetést, amely a Megtestesülés misztériumát is kommunikációs kulcsban írja le. Ez a megközelítés szintén ad szempontokat a fundamentális teológiának.70 A kommunikáció aktuális, a fenti ponttal kapcsolatban álló témaköre az interkulturális dialógus, amely a fundamentális teológiában is jelenvaló probléma.71 A fenti megközelítések együttes szemlélete megrajzolja az olasz nyelvű fundamentális teológia sajátos arcélét, betekintést nyújt egyedi atmoszférájába, amely a kérdések elevenségében, a kutató elme érzékenységében, a kulturális és emberi valóságok alázatos komolyan vételében egészen egyedülálló. Nem egyszer azt tapasztalhatja az olvasó, hogy egy-egy kézikönyv a fundamentális teológia dimenzióinak hatalmas gazdagságát mutatja, ami szokatlan az olykor egysíkú (vagy csak a felsorolt szerzőket illetően sokrétű, szemléletében azonban szimplex) irodalom berkein belül.72 SPANYOLORSZÁG - ELSZIGETELTSÉGBŐL A NYITOTTSÁGRA A spanyol szakirodalom fejlődésének koordinátáit a sajátos ibériai történelmi és kulturális-szellemi kontextus rajzolja meg. Egyfelől ez az a területe Európának, ahol a skolasztika soha nem tűnt el az egyetemi tudományosság színpadáról, éppen ezért a XIX. század végén nem is volt szükség a feltámasztására - épp ellenkezőleg, a folyamatos skolasztika tudományosságán nevelődött spanyol hittudorok lettek a legelőször Rómában kibonta66 Vö. Casale, U., n Dio comunicatore e l’avventura della Jede. Saggio di teológia fondamentale, EUedici, Torino 2003. Ld. Cattaneo, E., Trasmettere la Jede. Tradizione, Scrittura e magistero nella Chiesa. Percorso di teológia fondamentale, San Paolo, Cinisello Balsamo 1999. Ld. Grillo, A., Teológia fondamentale e liturgia. II rapporto tra immediatezza e mediazione nella riflessione teologica, Padova, Messaggero, 1995. 69 Ld. Bibbia e comunicazione. Approfondire la Parola in ascolto dell’uomo contemporaneo (szerk. Mazza, G.-Perego, G.), San Paolo, Cinisello Balsamo 2008. Ld. Mazza, G., Incamazione e umanitä di Dio. Figure di un’eternitd impura, San Paolo, Cinisello Balsamo 2008. Ld. Per un dialogo interculturale (szerk. Cesareo, V.), Vita & Pensiero, Milano 2001. Jó példa erre a sokdimenziójú fundamentális teológiára: Cassarini, D., Elementi di teológia fondamentale, Cittadella, Assisi 2003. 90
