Teológia - Hittudományi Folyóirat 43. (2009)
2009 / 1-2. szám - Hámori Antal: Az életvédelem kritikus pontjai (abortusz, sterilizáció, drogfogyasztás, "eutanázia")
HÁMORI ANTAL Az életvédelem kritikus pontjai inában az erkölcsi norma azt kívánja meg, hogy a kutatás célja az ember jólétének előmozdítása legyen.”141 „A vizsgálatoknak és beavatkozásoknak az érintett emberek javát kell szolgálniuk.”142 „Minden élet elleni bűntett támadás a béke ellen, ... ”143 Az emberi embrióval kapcsolatos kutatás, beavatkozás témájában fontos hangsúlyozni, hogy az emberi embrió kutatási célból történő létrehozása, egymással genetikailag megegyező emberi egyedek létrehozása, emberi embrió génállományának megváltoztatására irányuló kutatás végzése és a génállomány megváltoztatására irányuló beavatkozás végzése súlyosan elítélendő, a magyar állami szabályozás szerint is büntetendő cselekményeknek minősülnek.144 Ezek olyan magatartások, amelyek — például az őssejt-előállítás és -felhasználás esetében — az emberi embriók eszközként való felhasználásával és szükség- szerű elpusztításával járnak, ezért erkölcsi és jogi szempontból megengedhetetlenek.145 A humánembrió saját genetikai identitással, folyamatos, koordinált és fokozatos fejlődéssel rendelkezik, ezért nem tekinthető puszta sejthalmaznak. A humánembriót személyként kell tisztelni és a lehetőségekhez képest a személyeknek kijáró védelemben és ellátásban kell részesíteni. Az embriónak, mint emberi egyednek joga van az élethez, és minden, nem az érdekében és védelmében történő kutatás, beavatkozás megsérti ezt a jogot. Emberi embrió „biológiai alapanyagként” való hasznosítás végett történő létrehozása súlyosan erkölcs- és jogellenes.146 141 EDC 76-78; MKPK 2003. évi bioetikai körlevele, 273 (274-275). 142 MKPK 2003. évi bioetikai körlevele, 277. 141 Uo. 278. Vö. EV 101. Lásd még KEK 2292-2296. Vonatkozó irodalom: SERRA, A.-Colombo, R., A humánembrió identitásának és státuszának kérdése természettudományos szempontból, in A humánembrió identitása és jogállása (A Pápai Életvédő Akadémia dokumentációja) (szerk. Dios Vial Correa, J. de-Sgreccia, E.), MKPK PCsB, Budapest 2001, 130—196; Dios Vial Correa, J. de—Sgreccia, E., Human Genome: Human Person and the Society of the Future, Proceedings of the Fourth Assembly of the Pontifical Academy for Life (23-25 February 1998), Cittá del Vaticano, 1999. Libreria Editrice Vaticana; Casini, M.-Di Pietro, M. L., II mifepristone, in Medicina e Morale 52 (2002) 1047—1079; Caprile, G., Non uccidere, II Magistero della Chiesa suli1'aborto, La Civiltá Cattolica, Roma 1973; Hámori, A., A magzatkorú gyermek élethez való jogának egyházjogi és világi jogi védelméről (a Magyar Katolikus Püspöki Konferenáa Az élet kultúrájáért című, a bioetika néhány kérdéséről szóló, 2003. évben meghozott körlevele kapcsán), in Biogenetika és etika (Sapientia füzetek 4.), Vigilia Kiadó (109), Budapest 2005, 87-107; Távlatok 14 (2004/4) (66), 454-463; Studia Wesprimiensia 6 (2004/1—II), 267-277; Harsányi, O. P., A születő ember Isten ajándéka, A humánembrió identitása, jogállása és életének orvosi, biológiai vizsgálata, in Erkölcsteológiai Tanulmányok II (szerk. Taqányi, Z.) JEL Kiadó, Budapest 2003, 37-56; Harsányi, O. P., Genetikaiforradalom: valóban minden jó, ami technikailag lehetséges?, in Teológia 36 (2002/1—2) 59—76.; Kamphaus, Franz, Isten gyermekei, Gondolatok a géntechnikáról és aprenatális diagnosztikáról, in Mérleg 37 (2001/4) 375-384.; és Méhes Károly, Hagyomány és haladás az orvosi genetikában, in In virtute spiritus, A Szent István Akadémia emlékkönyve Paskai László bíboros tiszteletére (szerk. Stirling János), SZÍT, Budapest 2003, 256—261.; Vojcek László, Méhen belüli élet kutatása, in ua. 262—305. 144 Btk. 173/A., E-G. §§; vö. Eütv. 162., 181-182. §§, és 2002. évi VI. tv. 2. § 13. Cikk, 18. Cikk 2., Kiegészítő Jegyzőkönyv 1. Cikk. Hámori, A., Az emberi embrióval kapcsolatos kutatás, beavatkozás erkölcsi és jogi minősítése, in Magyar Kurír 96 (2006/12), 12—13; Hámori, A., A magzati vizsgálatok, beavatkozások megítélése, in MBSZ 11 (2005/3), 150—156. Az Európa Tanácsnak az emberi lény emberi jogainak és méltóságának a biológia és az orvostudomány alkalmazására tekintettel történő védelméről szóló, Oviedóban, 1997. április 4-én kelt Egyezménye: Az emberi jogokról és a biomedicináról szóló Egyezmény, valamint az Egyezménynek az emberi lény klónozásának tilalmáról szóló, Párizsban, 1998. január 12-én kelt Kiegészítő Jegyzőkönyve kihirdetéséről szóló 2002. évi VI. törvényben - az Egyezmény Preambulumában — megfogalmazásra került az emberi lény tiszteletben tartásinak szükségességéről való meggyőződés mind egyéni, mind az emberi fajhoz tartozó mivoltában és elismerve méltósága biztosításának jelentőségét, valamint az, hogy a biológia és az orvostudomány nem megfelelő alkalmazása az emberi méltóságot veszélyeztető cselekményekhez vezethet. Az Egyezmény 1. Cikke kimondja, hogy a jelen Egyezményben Részes Felek védelemben részesítik az emberi lényt méltóságában és önazonosságában és megkülönböztetés nélkül mindenki számára biztosítják sérthetedenségének és más jogainak és alapvető szabadságainak tiszteletben tartását a biológia és az orvostudomány alkalmazásinak vonatkozásában. A 2. Cikk értelmében az emberi lény érdeke és jóléte a társadalom vagy a tudomány puszta érdekével szemben mindenkor elsőbbséget élvez (vö. Eütv. 163. §). 38
