Teológia - Hittudományi Folyóirat 43. (2009)

2009 / 1-2. szám - Hámori Antal: Az életvédelem kritikus pontjai (abortusz, sterilizáció, drogfogyasztás, "eutanázia")

Az életvédelem kritikus pontjai HÁMORI ANTAL személy javának, aki Isten képére teremtetett. Ezek azok a tettek, melyeket az Egyház erkölcsi hagyománya »bensőleg rosszaknak (intrinsece malum)« tekint: mindig és lénye­gük szerint, azaz tárgyuk szerint, függetlenül a cselekvő szándékától és körülményeitől, rosszak. Ezért — anélkül hogy a legkisebb mértékben is tagadnánk a körülmények és a szándék befolyását az erkölcsiségre - az Egyház tanítja, hogy »vannak cselekedetek, me­lyek önmagukban, függetlenül a körülményektől, tárgyuk alapján mindig súlyosan tiltot­tak.« Maga a II. Vatikáni Zsinat az emberi személyt megillető tisztelettel kapcsolatban bőséges példákat hoz az ilyen cselekedetekre: »Minden, ami az élet ellen irányul: a gyilkos­ság bármilyen formája, a népirtás, az abortusz, az eutanázia és a szándékos öngyilkosság, mind­az, ami sérti az emberi személy épségét: a csonkítások, a testi vagy lelki kínzás, a lélektani kényszer alkalmazása, mindaz, ami sérti az emberi méltóságot: zz embertelen életkörülmé­nyek, az önkényes bebörtönzés, az elhurcolás, a rabszolgatartás, a prostitúció, a nőkkel vagy ifjakkal való kereskedelem, de az is gazság, ha lealacsonyító munkafeltételek között pusztán jövedelmező eszköznek tekintik a munkásokat, nem pedig szabad és felelős sze­mélyeknek; mindezek és a hozzájuk hasonló eljárások szégyenletesek, s miközben mér­gezik az emberiséget, nem azokat mocskolják be, akik elszenvedik, hanem azokat, akik művelik, és igen nagymértékben sértik a Teremtő dicsőségét.”94 „A bensőleg rossz csele­kedetekről, nevezetesen a fogamzásgátló módszerekről, melyekkel a házastársi aktust szán­dékosan terméketlenné teszik, VI. Pál pápa tanítja: »Igaz ugyan, hogy néha szabad eltűrni a kisebb erkölcsi rosszat egy nagyobb rossz elkerülése céljából vagy hogy egy nagyobb jót előmozdít­sunk, de sohasem szabad, még a legsúlyosabb okokból sem rosszat tenni, hogy abból jó következ­zék (vö. Róm 3,8); ti. olyat akarni, ami bensőleg rendetlenség, s ezért méltatlan az em­beri személyhez, még akkor is, ha azért történik, hogy egyes emberek, családok vagy a társadalom javait mentse vagy előmozdítsa.”95 „Az Egyház a Szentírás tanítását követi, amikor arra tanít, hogy vannak bensőleg rossz cselekedetek. Pál apostol teljes komolysággal mondja: »Ne ámítsátok magatokat: sem erkölcstelenek, sem bálványimádók, sem házasságtörők, sem kéjencek, sem szodo- miták, sem tolvajok, sem részegesek, sem átkozódók, sem rablók nem fogják örökölni Isten országát.«”96 „Ha a cselekedetek bensőleg rosszak, a jó szándék vagy a különös kö­rülmények csökkenthetik a rosszaságot, de nem tudják megszüntetni: »orvosolhatat­lanul« rosszak e cselekedetek, önmaguk által és önmagukban nem irányíthatók Istenre, sem a személy javára. Szent Ágoston írja: »Mivel már maguk a cselekedetek bűnök, mint pl. a lopás, a házasságtörés, a káromlás és más hasonló cselekedetek, ki merné állítani, hogy jó motívumokkal hajtván végre őket, már nem volnának bűnök, vagy ami még képtele­nebb következtetés, hogy igazolt bűnök volnának?«”97 „Ezért egy tárgya miatt bensőleg rossz cselekedetet a körülmények vagy a szándék soha nem tudná átalakítani »szubjek- tíve« jó vagy megvédhető választássá.”98 „A szinódus utáni Reconciliatio et paenitentia kezdetű apostoli buzdítás megerősí­tette a halálos és a bocsánatos bűnök közötti hagyományos különbségtétel jelentőségét és maradandó aktualitását. Az 1983. évi Püspöki Szinódus... arra is emlékeztetni akart, 94 GS 27.; VI. PÁL PÁPA, Beszéd a redemptoristákhoz, 1967. szeptember, in AAS 59 (1967), 962. („Távol legyen, hogy a keresztényeket abba ringassák, mintha ma a Zsinat tanítása következtében megengedettek volnának olyan dolgok, melyeket korábban az Egyház belsőleg rossznak nyilvánított. Ki nem látja, hogy ebből erkölcsi rela­tivizmus fakad és kétségbe vonja az Egyház tanításának egész hagyományát?”); II. János Pál PÁPA, Reconciliatio et paenitentia kezdetű apostoli buzdítás, 1984. december 2., in AAS 77 (1985), 221. 95 HV 14.; VS 80. 96 lKor 6,9-10. 97 KEK 1753-1755. 98 VS 81. 31

Next

/
Thumbnails
Contents