Teológia - Hittudományi Folyóirat 43. (2009)
2009 / 3-4. szám - Török Csaba: Az iszlám és a kereszténységgel való párbeszéd kérdése
Az iszlám és a kereszténységgel való párbeszéd kérdése m TÖRÖK CSABA 1999-ben mutatták be a Világ Vallásai Parlamentjének fokvárosi ülésén.57 Alaptézise a következő: a párbeszéd szükségszerű és kötelező. Ennek oka nem csak a világ mostani helyzetében keresendő, hanem az iszlám belső meggyőződéséből is fakad. Bár elismeri a párbeszéd nehézségeit a muszlim közegben58, kiemeli, hogy mégis maga az iszlám szemlélet kötelez a párbeszédre. Ennek kapcsán egy sajátos képre hivatkozik, amikor leírja Bedüzzaman Said Nursi látomását az isztambuli Bayezid Mecsetben. A víziót így találjük Gülennél: Said Nursi a mecsetből látomása során Mekkába jut, mintha a Kába kő előtt állna. Kimondja hitvallása szavait, s ekkor „hirtelen fellebbent egy fátyol, és láttam, hogy a gyülekezet, melyben vagyok, három körből áll. Az első kör egy nagy gyülekezet volt, amely azokból állt, akik hívő muszlimok és azok, akik hisznek Isten létezésében és egységében, egyedülvalóságában. A második körben azt láttam, hogy minden élőlény a legnagyszerűbb imát és könyörgést mutatja be az Úrnak. (...) A harmadik körben egy csodálatos mikrokozmoszt láttam, amely látszólag kicsi volt, de a valóságban a feladata és minősége szempontjából hatalmas. Testem atomjaitól kezdve a külső érzékelésig egy olyan gyülekezetei éreztem, amelynek minden tagja az istenszolgálat kötelességeivel és a hála kinyilvánításával van elfoglalva. ”59 Katolikusként azt kell mondanunk, hogy a hármas kör képe ismerős számunkra - még ha más megközelítésben is — VI. Pál tanításából, aki a Zsinat idején kiadott encikli- kájában, az Ecclesiam suam kezdetűben felvázolja azt az elképzelést, amely a későbbi teológia számára irányadó lett. Az igazság központja, vagyis Krisztus az Igazság körül koncentrikus körök helyezkednek el60: Az első körbe tartozik mindaz, ami emberi61 — tudva, hogy az istentagadás komoly akadályt jelent a párbeszédben.62 Ám ilyenkor a dialógus csöndjében is elevennek kell maradnia a szeretetnek63, hogy megvalósulhasson a végső cél: a béke elérése.64 A második körbe minden istenhívő beletartozik.65 Ugyanakkor világosan fel kell ismernünk VI. Pál szerint, hogy a dialógus nem hajolhat közönybe. Tudjuk, hogy az önmagát kinyilatkoztató Istentől ezek az emberek olykor még távol járnak, mégis él bennünk a remény, hogy végül eljutnak hozzá. A harmadik kört az elszakadt keresztény testvérek alkotják.66 M. Fethullah Gülen és VI. Pál gondolata mintha találkozna: a teljes emberi, sőt kozmikus valóság körökben rendeződik a Mindenható köré. Ez adja meg az alapját minden párbeszédnek, ez bátorít arra, hogy kölcsönös nyitottsággal és tisztelettel vállalkozzunk a dialógus útjára. Melyek lesznek ennek a párbeszédnek az alappillérei? M. Fethullah Gülen szerint a következők67: — Szeretet. Ez minden létezés alapvető elve, amely az embert a legmagasztosabb célokra vezeti. Ez az út vezet el a másik ember szívéhez, amint az Mohammed tanításából is egyértelmű. 57 Vö. Kicsoda M. Fethullah Gülen?, 13skk. 58 Ld. Fethullah Gülen, M., A vallások közötti párbeszéd szükségessége, 42—44. ” Uo. 51k. 60 Ld. ES 97-100. “ Ld. ES 101-102. 62 Ld. ES 103-106. “Ld. ES 107-109. 64 Ld. ES 110. “Ld. ES 111-112. “Ld. ES 113-115. TEOLÓGIA 2009/3-4 243
