Teológia - Hittudományi Folyóirat 43. (2009)
2009 / 3-4. szám - Török Csaba: Az iszlám és a kereszténységgel való párbeszéd kérdése
TOROK CSABA Az iszlám és a kereszténységgel való párbeszéd kérdése Mi okozta ezt az eltévelyedést, ezt a bűnös torzítást? A vétket nem lehet Jézusnak felróni. O mint Allah Küldötte nem lehet az oka egy ilyen jellegű romlásnak. Az okot máshol kell keresni, s ezt az iszlám meg is találja az antik egyház teológiatörténetében: „... Jézus igazi tanítását a keresztyén hitre tért pogányok ferdítették el, akik újplatonikus sugallatra megalkották a Szentháromságról szóló tant, s ezt a niceai zsinaton elfogadtatták. Ezért Jézus igazi tanítását csak a Koránból lehet megismerni. Hasonló a gondolkodása az egyiptomi filozófusnak, Haszan Hanafinak is, aki azt állítja, hogy a Korán racionalitása az, amely segítségével eljuthatunk az eredeti krisztusi alapgondolatokhoz. ”34 Világos tehát, hogy egy muszlim szemszögéből Jézus és a keresztények között nagyobb távolság van, mint Jézus és az iszlám között. Jézus tanítása tulajdonképpen az iszlámban ragyog fel teljes tisztaságával és erejével, míg a kereszténységben csak egy megromlott formáját fedezhetjük fel annak.35 M. Fetullah Gülen úgy véli, hogy éppen ezért a Tóra és az evangéliumok mai formája is eltorzult, módosított. így ír: „Ha egy napon megtalálják majd a Tóra és az Evangélium eredeti példányait, akkor mindenki látni fogja, hogy egyértelmű utalásokat tartalmaz az Utolsó Prófétára. Lehet, hogy erre utal az a hagyomány, hogy a kereszténység egyszer megfog tisztulni az idegen elemektől. ”36 Ez a sajátos szemlélet azt eredményezi, hogy a keresztények iszlám iránti viszonyát és a muszlimok kereszténység iránti viszonyát két eltérő kérdésként kell kezelnünk, nem tekinthetünk arra egyszerűen úgy, mint egy és ugyanazon viszony két irányára.37 EXKURZUS: ISZLÁM VÁDAK A KERESZTÉNYSÉG ELLEN Ahhoz, hogy a helyzet összetettségét és a teológiai párbeszéd nehézségeit fel tudjuk mérni, szükséges, hogy tisztán lássuk, milyen vádakkal illeti az iszlám a kereszténységet. Tulajdonképpen három gyűjtőkategória van, amelyekbe a keresztények tévedéseit be lehet sorolni38: — elhagyták az isteni kinyilatkoztatást, mivel nem ismerték el Mohammedet prófétának (ld. fentebb közölt megfontolásainkat arról, hogy az iszlám miként vezeti le magát az evangéliumokból, Jézus szavából), — tanbeli tévedések, — a vallásgyakorlatban való tévedések. Mohammed elfogadásának39 és a vallásgyakorlati (valláserkölcsi) kérdéseknek a tisztázásától most — hely hiányában — eltekintünk. Azt azonban mindenképpen érdemes kiemelni, hogy az iszlám szemszögéből melyek a leglényegesebb hittani tévedések a kereszténységben: 34 Cs. Molnár, J., A vallási interferenciák moszlim értelmezése, 81. 33 Ld. Borrmanns, M..Jésus et les musulmans d’aujourd’hui, Desclée, Paris 2005 (az 1996-os első kiadás javított és revideált változata). 36 Fethullah Gülen, M., Allah Küldötte Mohammed. A Próféta életének elemzése, Gül Baba Alapítvány, Budapest s.a., 12. 37 Értékes szempontokat ad: Hanafi, H., Religious Dialogue and Revolution. Essays on Judaism, Christianity and Islam, Anglo Egyptian Bookshop, Cairo 1977. 38 Ld. Coward, H., Pluralism in the World Religions, 69k. 39 „Az iszlám megőrzi és örökké szem előtt tartja az egység gondolatát azáltal, hogy úgy véli, mindhárom vallást Isten prófétái alkotják. Ezen próféták tanítását egyszerűen el kell fogadni, vagy el kell utasítani. Az a nehézség, amelyet a keresztények és a zsidók akkor éreznek, amikor el kell ismerniük Mohammedet mint a legnagyobb prófétát, lelki vakságuknak köszönhető. Az iszlám szempontjából nézve ez azonban nem pusztítja el a mindhárom vallás hátterében fellelhető egység alapját." - Coward, H., Pluralism in the World Religions, 65. 238 TEOLÓGIA 2009/3-4
