Teológia - Hittudományi Folyóirat 43. (2009)
2009 / 1-2. szám - Hámori Antal: Az életvédelem kritikus pontjai (abortusz, sterilizáció, drogfogyasztás, "eutanázia")
Az életvédelem kritikus pontjai HÁMORI ANTAL A törvényerővel kiadott30 Katolikus Egyház Katekizmusa értelmében az emberi életet fogantatása pillanatától feltételek nélkül tisztelni és védeni kell; az emberi lény31 személyi jogait létének első pillanatától fogva el kell ismerni, ezek közé tartozik minden ártatlan lény sérthetetlen joga az élethez.32 „Mivel a magzattal fogantatása pillanatától kezdve személyként kell bánni, épségét a lehetőségekhez képest a többi más élőlényhez hasonlóan védelmezni, gondozni és ápolni kell.”33 II. János Pál pápa az Evangelium vitae kezdetű enciklikájában a következőket írja: „Vannak, akik azzal próbálják igazolni az abortuszt, hogy a fogamzás gyümölcséről legalább néhány napig nem lehet megállapítani, hogy emberi személy életéről van-e szó. Ezzel szemben »amint a petesejt megtermékenyül, megkezdődik egy élet, mely nem az apáé, nem is az anyáé, hanem egy új emberi lényé, aki önmagáért növekszik. Soha nem lesz emberré, ha első pillanatától fogva nem az. A legújabb genetikai kutatások ezt a kezdettől fogva nyilvánvaló dolgot nagyon megerősítik...«34 Ámbár semmiféle tapasztalati módszerrel nem lehet kimutatni a szellemi lélekjelenlétét, az emberi embrió tudományos megfigyelése »olyan adatokat szolgáltat, melyekből az értelem fölismerheti, hogy az emberi élet első rezdülésétől jelen van a személy: miért ne volna tehát ez az emberi élőlény emberi személy is?«35 Egyébként e dolog oly nagy jelentőségű, hogy erkölcsi szempontból már a személy jelenlétének puszta valószínűsége is teljesen kizár minden olyan beavatkozást, mely az emberi élet csírájának kiirtására irányul. Ezért a tudományos vitákon és a filozófusok véleményén túl, melyekhez a Tanítóhivatal kifejezetten soha nem csatlakozott, az Egyház mindig tanította és ma is tanítja, hogy az emberi nemzés gyümölcsét létének első pillanatától fogva feltételek nélkül megilleti az a tisztelet, mely erkölcsileg az emberi személynek testi-lelki mivoltában jár: »Az emberi lényt fogantatás ától kezdve személynek kell tekinteni és így kell vele bánni, éppen ezért ettől a pillanattól el kell ismerni személyi jogait, melyek között az első az ártatlan emberi lény élethez való sérthetetlen joga«36.”37 „...Az animációról, a szellemi lélek megjelenésének pontos idejéről jében világi jogi összehasonlítással, SZÍT, Budapest 2006, 13, 15, 123—208. („Az Egyház jogi tanítása az első századoktól kezdve büntetéssel sújtotta azokat, akik az abortusz bűnével szennyezték be magukat, s ezt a gyakorlatot hol súlyosabb, hol enyhébb büntetésekkel a későbbi időkben is folytatták.” - EV 62.) Ld. constitutio apostolira: a KEK francia nyelvű kiadását 1992. október 11-én elrendelő Fidei depositum kezdetű apostoli rendelkezés; litterae apostolicae: a KEK latin nyelvű kiadását 1997. augusztus 15-én elrendelő Laetamur magnopere kezdetű apostoli levél. Vö. CIC 29k. Vonatkozó irodalom: Erdő, P., Egyházjog, SZÍT, Budapest 2005“, 91-95. Vö. az Európa Tanácsnak az emberi lény emberi jogainak és méltóságának a biológia és az orvostudomány alkalmazására tekintettel történő védelméről szóló, Oviedóban, 1997. április 4-én kelt egyezménye: Az emberi jogokról és a biomedicináról szóló Egyezmény, valamint az Egyezménynek az emberi lény klónozásának tilalmáról szóló, Párizsban, 1998. január 12-én kelt Kiegészítő Jegyzőkönyve kihirdetéséről szóló 2002. évi VI. törvény (ld. Convention on Human Rights and Biomedicine — Emberi Jogi és Orvosbiológiai Konvenció, „Európai Bioetikai Konvenció”). 32 KEK 2270; DonumV I, 1. KEK 2274, 2323. Vö. II. JÁNOS Pál pápa, Familiaris consortio kezdetű apostoli buzdítás az egész katolikus Egyház püspökeihez, papjaihoz és híveihez a keresztény család feladatairól a mai világban (FC), 1981. november 22. (ford. Diós, I.), in AAS 74 (1982), 81-191; PM V, SZÍT, Budapest 1982, 148 (2002,114); II. JÁNOS PÁL PÁPA, Beszéd az ENSZ 34. közgyűlésén, 1979. október 2., 21., in AAS 71 (1979). 1159; in Katolikus Szemle 31 (1979), 289- 297; Hittani Kongregáció, Nyilatkozat a művi abortuszról, 1974. november 18., in AAS 66 (1974), 730—747. (MA), 11-13.; Egészségügy Pápai Tanácsa, Az Egészségügyben Dolgozók Chartája, Vatikánváros 1994, 61. (Római Dokumentumok IX. Az Egészségügy Pápai Tanácsa dokumentuma [ford. Leszkovszky Gy. P.], SZÍT, Budapest 1998, 134; EDC.) 34 MA 12-13. 35 DonumV I., 1. 36 Uo. 37 EV 60. TEOLÓGIA LOM/i 21
