Teológia - Hittudományi Folyóirat 43. (2009)
2009 / 1-2. szám - KÖNYVSZEMLE - Török Csaba: McGrath, A.: Az ateizmus alkonya
KÖNYVSZEMLE szempontjával, miszerint az eukarisztia maga az az Igazság, amely úgy a történelemnek, mint a kozmosznak a végső célját feltálja. Erre utal a Jelenések könyvének szimbolikáját felhasználó cím is: A Bárány menyegzője. A könyv négy részből áll, amelyeknek felépítése mutatja a tanári elkötelezettséget, vagyis azt a vágyat, hogy az olvasó rendszerezett, átlátható és jó értelemben vett akadé- mikusi alapossággal összeállított képet kapjon a témáról. Az első rész éppen ezért az áldozat gondolatát jáqa körül. Betekintést nyerhetünk a világvallások gyakorlatába, abba, hogy az áldozat gondolata miként jelenik meg ezekben a vallási közegekben. Ezután feltárul előttünk az Ószövetség világa: Isten választott népe miként értette és gyakorolta a kezdetektől fogva az áldozatot, annak betetőzését a templomi kultuszban megtalálva. A második rész átvezet bennünket az Újszövetségbe. Itt érezzük meg igazán, mennyire fontosak voltak a megelőző, általános vallástörténeti és specifikusan ószövetségi oldalak: csak így érthetjük meg igazán, a maga teljességében azt az áldozati teológiát, amely a négy evangéliumban, Szent Pál leveleiben, a Zsidókhoz írt levélben és végül — sajátos és mély szimbolikával kifejtve — a Jelenések könyvében elénk tárul. A könyv harmadik része teológiatörténeti áttekintést nyújt: a görög és a latin egyházatyáktól kezdve a középkori teológiai fejlődést is jól összegezve jutunk el a Trienti, és végül a II. Vatikáni Zsinatig. Személyes benyomásunknak kell itt hangot adnunk: sok teológiatörténeti munkát olvas a teológus, és egy idő után már ismeri a „bejáratott” forrásokat, vagyis azokat az idézeteket, hivatkozási alapokat, amelyekre a megszokott teológiai ismertetések épülnek. Kereszty Rókus könyve többször meglepi az olvasót: nem megszokott idézetek, néha egészen újszerűnek ható, elfeledett és most újra fellelt régi meglátások kerülnek elő. Ez mindenképpen nagy erénye a kötetnek. A negyedik rész a tulajdonképpeni szisztematikus ismertetés, amely megpróbál azokra a nehézségekre is választ keresni, amelyeket jelen recenziónk bevezetésében említettünk. A keresztáldozat, a valós jelenlét és a szentmisén kívüli szentségimádás gyakorlatának vizsgálata a gyakorló lelkipásztornak és az eukarisztikus lelkiség megélésére törekvő híveknek is inspirációt adhat. Azt kell mondanunk, hogy Kereszty Rókus könyvében a liturgia és a személyes lelkiség, a misztérium és a teológia jól átgondolt, mélyen átelmélkedett szintézisét adja. Ez a kötet nem csak teológiai, de lelki tápláléka is lehet az olvasóknak. Török Csaba McGRATH, A.: Az ateizmus alkonya A hitetlenség térhódítása és hanyatlása a modem világban Szent István Társulat, Budapest 2008. A posztmodem sajátos világ. Elgyengüléseknek, tagadásoknak lehetünk tanúi minden nap. Nemcsak a vallásos hit, hanem sok más, a modem kort jellemző diadalmas és magabiztos gondolat is hanyatlásnak indult. Talán az ateizmus is a modem kor ilyen egykor harsány hangú és biztos kézzel viaskodó, napjainkban azonban lehanyatló ideológiájává lesz? Aki a kortárs könyvpiacot nézi — most éppen Richard Dawkinstól hangos a magyar közbeszéd —, azt mondhatja, ez nincs egészen így. Allster McGrath, aki Dawkinsnak is válaszolt (Dawkins Istene. Gének, mérnek és az élet értelme, Kalligram, Pozsony 2008), már 2003-ban megírta a kezünkben lévő kötetet, amely karácsony előtt Magyarországon is a könyvesbolti forgalomba került. 119
