Teológia - Hittudományi Folyóirat 43. (2009)
2009 / 1-2. szám - KÖNYVSZEMLE - Rokay Zoltán: Finkelde, D.: Filozófusok Szent Pálról
A kézikönyv végén alapos és naprakész bibliográfia található (165-173), amely a szótárak, lexikonok, kézikönyvek, forráskiadványok és folyóiratok felsorolásán túl, a témában legfontosabb internet helyeket, továbbá microfiche-en és CD-n hozzáférhető forrás és szakkönyvállományt is tartalmaz. A mű használatát megkönnyíti az ezt követő név és címmutató (175-181), valamint a tárgymutató (183—186). Az olasz nyelven megjelent és Erdő Péter bíboros munkáját dicsérő könyv mind szerkezetében és tartalmában, mind pedig módszerében követésre méltó, nagyon jól használható segédeszköz. A kánonjogi forrástörténet művelése - oktatása és kutatása - alapvetően hozzájárul a hatályos egyházjog mélyebb megértéséhez. A hatályos Egyházi Törvénykönyv 6. kán. 2. §-a kifejezetten megfogalmazza, hogy amennyiben egy kánon régi jogot tartalmaz, úgy azt a kánoni hagyomány figyelembevételével kell értelmezni. A kánonjog képzése és művelése szempontjából tehát nemzetközi szinten is nélkülözhetetlen Erdő Péter új kötete, mely nagy didaktikai, de egyúttal tudományos éleslátással rendszerezi az egyház történelme során felhalmozódott forrásanyagot. Remélhető, hogy ez mű Stickler bíboros munkájához hasonlóan hosszú évtizedekig fogja segíteni nem csak a kánonjogászképzést és részkutatásokat, hanem mindazokat, akik az egyházi jogforrásokat helyesen, az egyház fegyelmi rendjének megfelelően szeretnék értelmezni. Szuromi Szabolcs Anzelm O. Praem. KÖNYVSZEMLE FINKELDE, D.: Filozófusok Szent Pálról Streit um Paulus, in Philosophische Rundschau 53, 2006, 303—233. A szerző Alain Badiou, Giorgio Agamben és Slavoj Zizek írásait ismerteti Szent Pál politikai és teológiai örökségéről. A szerzők számára Szent Pál a „Különbség-filozófia”, „Másság” és „Dekonstrukció” címszavakkal fémjelzett 20. századi filozófiai irányzatok tanújaként szolgál. Nem nem- hívő gondolkodók „megtéréséről” van szó, sem Szent Pál modem voltának felfedezéséről, aki „post-modemebb”, mint a Pál-filológia, hanem a “népek Apostolának” univerzalizmusáról, amely a 20. század krízis-jelenségeinek hátteréből nyeri időszerűségét. Alain Badiou: Paulus - Die Begründung des Universalismus („Pál — az univerzalizmus megalapozása" Német fordítás: Sequenzia Verlag, München 2002) Badiou Szent Pálnál olyan univerzalizmust fedez fel, amely a különbözőségekre épít, és az események zsidó színhelyein túlra tör, amely univerzalizmus az Apostol radikális és szubjektív bensőségéből származik. „Az Esemény” maga (Krisztus feltámadása), amely Pál egyéniségét megalapozza, kötelezi őt, hogy azt hirdesse. — Badiou szerint nem az elbeszélés a lényeg, hanem Pál szubjektív gesztusa, amely az igazságot már nem egy részleges szociokulturális környezet effektusaként értelmezi, hanem ahol a kereszténységet az univerzalitás igénye felöl, mint zsidó-görög közötti nem-különbözőséget határozza meg. Badiou a kereszténységet „Fabel”-nek nevezi, és nem foglalkozik a történelmi Jézus szerepével Pál leveleinek hátterében, hanem egyedül Pál megtérésére összpontosít. Badiou megkülönbözteti a „lét-tartományát” és az „esemény-tartományát”. — Finkelde megállapítja, hogy az „igazság-eseményt” és az „igazság-tartalmat” nem lehet elválasztani egymástól, továbbá, hogy miután Badiou ateista, nem fogadja el, hogy Krisztus tény116
