Teológia - Hittudományi Folyóirat 43. (2009)
2009 / 1-2. szám - Török László: Szent Pál értelmezésének útja: a konkréttól az egyetemes felé
TÖRÖK LÁSZLÓ Szent Pál értelmezésének útja: a konkréttól az egyetemes felé zító elv a lelkiismeret, de Pál a lelkiismeretet sem abszolutizálja. A lelkiismeret téves is lehet, ezért kinek-kinek össze kell vetnie saját döntéseit mások lelkiismereti döntésével mint vonatkoztatási ponttal. Senki sem teheti meg önmagát abszolút normának, és nem botránkoztathatja meg a másikat. Az erkölcsi ítélet során disztingválni is kell. Nem ugyanaz, ha valaki az áldozati állatok húsából a pogány templomban eszik, vagy vendégségben, egy magánháznál fogyaszt a piacon kimért áldozati hús maradékából készült étekből. Az egyén alkalmasint egy magasabb szempont miatt le is kell, hogy mondjon jogairól. Ez lehet a másik vagy a közösség java. Ezt különösen is fontos ma hangsúlyoznunk, amikor az egyén jogait mindenek fölé helyezik.24 A jogok és lehetőségek el is sodorhatnak. Az „erőseknek” és magukban biztosaknak is óvakodniuk kell attól, hogy ne kerüljenek túl közel a pogány miliőhöz; nem lehet tudni, befolyásuk meddig teljed, és mikor hat károsan: „Aki áll, vigyázzon, hogy el ne essék!’’ (lKor 10,12) A két Korintusi-levélből leszűrhető a legfőbb eligazító elv is, ami az igazságossággal és okossággal párosult SZERETET. A szeretet megköveteh az igazságosságot, az igazságosság pedig a szeretetet. Nem lehet igazság ott, ahol nem érvényesül a szeretet, ezért a keresztények nem pereskedhetnek egymással, inkább viseljék el szeretettel az igazságtalanságot. Hogyan lehetne nyugodt és boldog, erővel is érvényt szerezve igazának az, aki ezzel szenvedést okoz testvérének?25 A szeretet megköveteh az okosságot is, az okosság pedig a szeretetet. A tudás, mely felfuvalkodottá tesz, rombol; a szeretet azonban mindig építeni akar. Ezért - visszatérve a bálványoknak áldozott állatok problematikájához — Pál tanítása alapján helyesebb azt mondanunk: „Inkább sosem eszem húst, csakhogy testvéremet meg ne botránkoztassam.”26 Végül csak röviden utaljunk itt az első levél 13. fejezetének Szeretethimnuszára, amely minden karizma fölé emeli a szeretetet. A korintusiak tehát egyszer megosztottak, ezért az apostol az egységre buzdít, máskor nagyon is egységesen mindenkire érvényes módon ítélnek, ilyenkor disztingválásra ösztönöz: az erkölcsi alapelvek alkalmazásánál tekintetbe veszi a körülményeket. Vagyis Pál teológiai gondolatait a kontextus alapján kell értelmezni, így jutunk el a konkrét szövegelemzéstől az egyetemes alap elvekig. De Pálnak nemcsak a levelei alapján egyetemesen leszűrhető erkölcsi-teológiai alapelvei maradtak meg az utókornak, hanem a munkamódszere is. Hisz az egyház ma sem csak elveket sulykol és kürtöl bele vakon és süketen a nagyvilágba, hanem dialogizál a kor erkölcsi és teológiai kérdéseivel: konkrét kérdésekre konkrét válaszokat adva.27 3. PÁL TEOLÓGIAI GONDOLATAINAK FEJLŐDÉSE LEVELEIBEN A hagyomány 14 levelet tulajdonít Pálnak, bár a Zsidó-levél páli eredetét már az egyházatyák is megkérdőjelezték, ma pedig senki sem hiszi annak. A többi levél némelyikével kapcsolatban kételyek csak a modern kortól állnak fenn. Hét levél hitelességét általában elismerik. Ezek a Római-, 1—2. Korintusi-, Galata-, Filippi-, 1. Tesszalonikai- és a Filemon- hoz írt levél. 24 Az ember sokszor jogot formál helytelenül olyasmire is, ami valójában ajándék: pl. a gyermek. 25 lKor 6,1-11. 26 lKor 8,1-13. 27 Vő. QUESNEL, M., Paolo egli inizi del eristianesimo, 35-52. 102
