Teológia - Hittudományi Folyóirat 42. (2008)
2008 / 1-2. szám - Tajdina József: A Szentírás a lelkipásztorkodásban és a hitoktatásban
I TAJDINA JÓZSEF A Szentírás a lelkipásztorkodásban és a hitoktatásban* 1. BEVEZETŐ GONDOLATOK „Én veletek vagyok minden nap a világ végezetéig.” Jézus ezzel a biztatással küldte apostolait a világba. Jézus tehát, ha testben fel is ment a mennybe, valójában köztünk él, velünk van, vezet az örök célunk felé. Jézus velünk van az Oltáriszentségben, jelen van közösségeinkben, ott, ahol ketten vagy hárman összejönnek az ő nevében. Jelen van az életünkben. A pasztorációnak és a hitoktatásnak is célja, hogy tudatosítsa az emberekben: Jézus velünk, velük is van. Ahhoz, hogy Jézussal kapcsolatot létesítsünk, szükséges, hogy őt megismeijük. Minél jobban megismeijük, annál inkább meg tudjuk őt szeretni személy szerint. Jézus megismerése elsősorban a Biblián keresztül történik. Ahhoz viszont, hogy a Bibliát hitelesnek tartsák, tekintélyt kell annak biztosítani. Részletes és következetes bibliaismeretre van szükség. Ezzel kezdem a katekumenátusi foglalkozást, de a gimnáziumi hitoktatást is. Mindig a hallgatóim, tanítványaim konkrét, megélt tapasztalataiból, élményeiből indulok ki. Mennyi pénzt adnánk azért a gyógyszerért — teszem fel a kérdést növendékeimnek —, amellyel egy orvos száz esztendő egészséges földi életet garantálna? Első dolgunk lenne a személy után érdeklődni, hogy igazat mond-e, vagy szélhámos, aki ilyen ajánlatot tesz. Eljött valaki, aki a halál utáni örök életet garantálja. Mi az első logikus teendő? A személy után érdeklődni. Kicsoda az a Jézus Krisztus, aki képes nekünk örök, boldog életet biztosítani? A gyermekek számára ezt izgalmasan vezetem be: nyomozást indítunk és végzünk, egy felkutatási tervet készítünk: * Elhangzott a Teológiai Tanárok Konferenciáján Budapesten, 2008. január 28-án. TEOLÓGIA 2008/1-2 • XLII (2008) 78-85 78
