Teológia - Hittudományi Folyóirat 42. (2008)
2008 / 1-2. szám - Szuromi Szabolcs Anzelm: Az érett középkori egyházi bíráskodás és bírósági szervezet sajátosságai
SZUROMI SZABOLCS ANZELM Az érett középkori egyházi bíráskodás és bírósági szervezet sajátosságai re, eretnekségre, végrendeletre, házasságra, uzsorára, özvegyek és szegények dolgaira, esküszegésre és a kiközösítést maga után vonó esetekre terjedt ki.37 Magyarországon V. Miklós pápa 1452. március 24-én kelt Sacrosanctae Romanae Ecclesiae kezdetű privilégiumlevelétől fogva,38 amely a magyar prímás kiváltságait rögzítette, harmad fokon is ítélkezhetnek egyházi perben az Esztergomi Prímási Főszentszéken. A privilégiumot X. Leó pápa is megerősíti 1513-ban,39 és mind a mai napig hatályban van.40 A székesegyházi káptalanok, illetve jelentősebb szerzetesi központok (pl. premontrei prépostságok) a XIII. századtól kezdve uralkodói privilégium alapján hiteleshelyi (loca credibilia) tevékenységet folytattak Magyarországon. Ezek a közhitelességet élvező központok jogosultak voltak az oklevélkiállításra, illetve a perbeli bizonyítás kapcsán rájuk bízott feladatok ellátására.41 A hiteleshely saját pecséttel rendelkezett, amely igazolta az általa kiállított oklevelek közhitelességét.42 4. A PERES ELJÁRÁS LEFOLYÁSA A középkori egyházi peres eljárások három fő részből álltak: a bírósági előkészítésből (I.), a bírósági eljárásból (II.), valamint az ítélet kihirdetéséből és végrehajtásából.43 A bírósági előkészítés magába foglalta a keresetlevél benyújtását, a perbehívást, a képviselők megnevezését, az érintett személyek számbavételét, az illetékesség megállapítását, továbbá a felmerülő kifogások beteljesztését és megválaszolását. A bírósági eljárás kezdetét a litis contestatio jelentette. Ezt követte a felek és minden arra kötelezett esküjének kivétele; a tanúk szóbeli meghallgatása; az írásban benyújtott bizonyítékok vizsgálata, valamint az ügy tényleges, adott helyen történő felmérése és kivizsgálása.44 A bíróság négy fajta vélelemmel élhetett: az erkölcsi megbízhatóság vélelmével; a tett elkövetése lehetőségének vélelmével; a sérelem vélelmével; végül a szükséges, vagy magánál a jognál fogva fenn álló jog vélelmével. Mindezt követte a bírósági döntés, amelynek az egész ügyet vagy annak egyik lényegi elemét kellett eldöntenie. De lehetett egyszerű kiegészítés, amely az ügy egyik lényegi eleméhez kapcsolódóan foglalt állást. Ezt követték a hozzászólások és a perbezárás. Az ítélet kihirdetése mindig vallásos formulával történt: „Krisztus nevében [...]”. Az ítélet akkor lehetett lényegileg semmis, ha a bíróság illetéktelen volt az eljárás lefolytatására; ha méltatlan személyek működtek közre a perben (vö. kiközösített, infámiás); ha a bíróság eljárási hibát vétett; de több indok együttes fennállása esetén, vagy más külső ok miatt is. 37 Béli, G„ Magyar, 249-251. Nicolaus V. Sacrosanctae Romanae Ecclesiae (24 mart. 1452): Theiner, A., Vetera Monumenta Historica Hungáriám Sacram illustrantia, II. Romae 1860. 600—601. 39 ... . Leo X. Regimini (6 mai. 1513): Theiner, A., Vetera Monumenta, II. 593—594. Leo X. Decet Romanum Pontificem (6 aug. 1513) Theiner, A., Vetera Monumenta, II. 597—606. A Prímási Főszentszék létesítéséről és történetéről vö. Erdő, P., II potere giudiziario del Primate d’Ungheria, in Apollinaris 53 (1980) 272-292; 54 (1981), 213-231. Tóth C., Adatok a megyék és a hiteleshelyek közötti viszonyra a 14. és 15. században, in Századok 136 (2002), 351-364. Magyar jogtörténet (szerk. Mezey, B.), 70—72. A kérdésről részletesen vö. García y García, A., El proceso canónico medieval en los archivos espanoles, in García y García, A. (ed.), Iglesia, sociedad y derecho, Salamanca 2000, 481—501. Vö. Speculum ludiciale. Illustratum rt repurgatum a Giovanni Andrea et Baldo degli Ubaldi, Basel 1574 (Aalen 1975). I (II. 1. De confessionibus) 603-612a. 76 TEOLÓGIA 2008/1-2
