Teológia - Hittudományi Folyóirat 42. (2008)

2008 / 1-2. szám - Perendy László: Az egyházatyák Szentírás-magyarázata

Az egyházatyák Szentirás-magyarázata PERENDY LÁSZLÓ megtérést és bűnbocsánatot (|J£xávoiav Kai atpCGlV á|_iapxT(I)V)22 nyerhetnek, ameny- nyiben az igazsághoz közelednek, újraélednek s befogadják Isten áldását.”23 Az apologé- ta püspök számára a két szövetség szinte összeolvad, hiszen Isten ugyanazon üdvözítő tervének részei. A Teremtő a teremtés kezdetétől fogva akarja és meg is valósítja az em­ber üdvösségét. E szemléletmód szerint a régi szövetség az új szövetségnek előkészítő szakasza és előrevetítése. A teremtő Isten gesztusai az új szövetség során érik el beteljese­désüket. Azzal, hogy megáldja a vizekből előjövő élőlényeket, Isten már jelet ad: a te­remtés hajnalán elhangzó áldás már a keresztvízből új életre támadó embereknek is szól. Ennek illusztrálására a keresztségi szakszókincs elemeit használja, az Újszövetségbői vett rejtett idézetek segítségével. A keresztségen kívül még más utalásokat is találunk a két szövetség közötti kapcso­latra, és az exegetikai módszer is hasonló.24 „Ne hitetlenkedj hát, hanem légy hívő. Hi­szen valamikor magam sem hittem még, hogy ilyen a jövendő, most viszont — miután mindent átgondoltam, — hiszek (niOXEixo), tudniillik rábukkantam a szent próféták írá­saira, kik Isten Lelke révén megjövendölték múltunkat, ahojgyan történt; a jelent, amint épp zajlik; és a jövőt, amilyen rendben majd megvalósul. így bizonyságot szerezvén a beteljesült jóslatokból nem vagyok már hitetlen, hanem hiszek, s engedelmeskedem Is­tennek.”2’ Theophilosz másutt is beszél arról, hogy azért hisz a próféták szavának, mert már máskor is beteljesedett. Zeegers-Vander Vorst szerint a jelen beteljesedés nem más­ra vonatkozik, hanem éppen a kereszténység megjelenésére és kibontakozására. A ke­reszténység megjelenése nem egy esemény a többi között, hanem teljesen egyedi meg­valósulása Isten üdvözítő tervének. A kereszténységben Isten egy történelmi eseményen keresztül nyilatkoztatja ki önmagát, mégpedig teljesen egyedülálló módon. Az Isten által korábban adott jelek tehát a kereszténységben mint történelmi jelenségben mutatják meg teljes értelmüket. Az általa a teremtés kezdetén kiadott parancs a kereszténység megjelenésével lett végrehajtva. A beteljesedés kifejezésére egyébként mind a JlÁ,Tjpó(ü, mind pedig a X£Á,£l(Xű kifejezést használja.26 Theophilosz szerint a prófétákat és az evangélistákat Istennek ugyanaz a Lelke ins­pirálta, ezért az utóbbiak is éppen olyan hitelesek, mint ez előbbiek. Ezért nyilvánvaló, hogy nem azért hivatkozik ritkán az evangélistákra, mert tudatlan vagy gyenge a hite. Nem is pusztán az „őrült újítás” vádjának elhárítása magyarázza viselkedését, hanem el­sősorban azt akaija elfogadtatni az olvasóval, hogy a régi és az új szövetséget egy ugyan­azon történelem köti össze. Az a tény is a keresztény hittartalom része és fontos tétele Theophilosz szerint, hogy létezik történelem.27 22 Lk 24,47; vö. Mt 26,28, Kol 1,14. Három könyv Autolükoszhoz, 473. 24 Zeegers-Vander Vorst, N., Les citations du Nouveau Testament..., 379—380. Három könyv Autolükoszhoz, 454—455. 26 Zeegers-Vander Vorst, N., Les citations du Nouveau Testament..., 381—382. 27 Ibid. 382. TEOLÓGIA 2008/1-2 39

Next

/
Thumbnails
Contents