Teológia - Hittudományi Folyóirat 42. (2008)
2008 / 1-2. szám - Kránitz Mihály: A modernizmus elítélése
KRÁNITZ MIHÁLY A modernizmus elítélése 1907-2007 1. TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK Századokon át az egyház és a világ a nyugati társadalomban kulturális közelségben élt egymással. Ráadásul az egyháznak nagyobb volt az ellenőrzési szerepe. Az emberi történelemnek a vallási értékek adtak értelmet, az egyén életét pedig az egyház liturgikus élete határozta meg. Az igazság megállapításának monopóliumával rendelkezett az egyház, s ez általánosan elfogadott volt. A tudás új megismerési formáinak a megjelenése viszont megkérdőjelezte az egyház addigi kulturális helyzetét, mivel ezek az új formák kevésbé voltak összeegyeztethetők az egyház egységesítő látásmódjával. Az egyház elveszítette hatalmát még akkor is, ha a tőle származó kulturális gyökerek meg maradtak. Időközben határozottan szembeszállt az új elképzelésekkel, melyek nemcsak a gondolkodásban, hanem a társadalmi életben is változást eredményeztek. Az elítélés világos és megkérdőjelezhetetlen volt. Az ellenfelek azonban az Egyház hatáskörén kívül estek, még akkor is, hogyha a saját kulturális környezetéből kerültek ki. Néhányan azonban éppen az egyházon belül igyekeztek az új, modern dolgokkal szemben állást foglalni, de nem az elítélés, hanem a befogadás szintjén. A modernizmus a XIX. század utolsó évtizedeiben bukkant fel, s ez az egyházban jelentős változást eredményezett, jóllehet ez azonnal nem volt érzékelhető. Ekkor az elítélés, a megbélyegzés sújtotta a veszélyes pestisnek nevezett szellemi mozgalmat, mely az egyház saját akarata ellenére negatív vonatkozási ponttá változott. Egyfelől azok számára, akik féltek következményeitől, és természetesen azok számára is, akik az egyház történetiségét hirdetve a modernizmus irányzatát képviselték.1 1 Klaus, A., Kleine Geschichte des Modernismus, Herder, Freiburg 2007. Lang, W., Der Modernismus als Gefährdung des christlichen Glaubens, Stella-Maris-Verlag, Buttenwiesen 2004. WEIß, O., Kulturen, Mentalitäten, Mythen: zur Theologie- und Kulturgeschichte des Í9. und 20. Jahrhunderts, Schöningh, Paderborn, 2004. Uo., Der Modernismus in Deutschland: ein Beitrag zur Theologiegeschichte, Pustet, Regensburg 1995. TEOLÓGIA 2008/1-2 * XLIl (2008) 3-13 3