Teológia - Hittudományi Folyóirat 42. (2008)
2008 / 3-4. szám - Tarjányi Béla: A Vatikáni Kódex
A Vatikáni Kódex TARJÁNYI BÉLA Ami a vonalazás típusát vagy rajzformáját9 illeti, kétféle jelentős megoldást alkalmaztak mind a háromhasábos, mind a kéthasábos tördelés esetében (az utóbbi a bölcsességi könyvekben látható): a különbség a vízszintes sorok meghúzásának módjából származik. A függőleges vonalak az alábbi módon helyezkednek el: a háromhasábos tördelésben hat függőleges vonal — a lapon felülről lefelé meghúzva — határolja a három hasábot (pl. 255-274. oldal); a kéthasábosban pedig mindegyik hasábot jobbról-bálról két, elég nagy térközű vonal határolja: az első baloldali vonal jelzi azt a helyet, ahol a sztichosz (félvers) kezdődik, a második pedig, ahol folytatódik, a kezdethez képest hátrább. A két jobboldali vonalnak ugyanez a szerepe a fólió másik oldalán (pl. 615-634. oldal). A leggyakrabban előforduló típusban a vízszintes vonalak mindegyike a szöveg egy sorának felel meg; az első és az utolsó folyamatosan van meghúzva az első baloldali függőlegestől az utolsó jobboldali függőlegesig; nemegyszer azonban kivehetetlenek a hasábok közötti meghosszabbítások (pl. 595-614. oldal) - talán soha nem is húzták meg ezeket. A többi vezető vonal csak a két vagy három hasáb mindegyikének belsejében található. Egy másik típusban minden vízszintes vonalat megszakítás nélkül az első baloldali függőlegestől az utolsó jobboldali függőlegesig húztak meg, de többségüket olymódon, hogy egy meghúzott vonalhoz két írott sor tartozik; kivételt képez néhány „egymáshoz közelálló” sor (a szabály: egy meghúzott vonalhoz egy írott sor tartozik) fent, és esetleg lent. E tekintetben három megoldást alkalmaztak: 1) öt egymáshoz közelálló sor fent és kettő lent (55-75. oldal); 2) csak fent négy sor (867-886. oldal); végül 3) három sor fent és kettő lent (907-926. oldal). A jelzőpontok rendszerint ad hoc távolságban állnak egymástól.10 Megjegyzendő, hogy hasonló eljárást alkalmaztak a Sinaiticusbm is. 3. A másolás és a díszítés 3. í. A könyvek elhelyezkedése a kódexben A kódexben a bibliai könyvek „takarékosnak” mondható módon követik egymást. Az egyes könyvek általában annak a hasábnak a tetején kezdődik, amely közvetlenül az előtte levő könyv befejezése után következik, akár az első, akár a második, akár a harmadik hasábról legyen is szó; más szóval: egyáltalán nem törekedtek arra, hogy egy könyv kezdete egybeessen egy oldal, egy fólió vagy egy füzet kezdetével. A nagyobb egységeket illetően a helyzet a következő: A történeti könyvek a 2. Ezdrással fejeződnek be a 624. oldalon, azaz a 33. füzet 5. fóliójának hátoldalán, az 1. hasábban (amely a szövegnek csak a két utolsó sorát és a végső címet tartalmazza), az oldal többi része üres. A bölcsességi könyvek ezt követően ugyanezen 33. füzet 6. fóliójának előlapján kezdődnek. Eszter, Judit és Tóbiás a bölcsességi könyvek korpuszában helyezkednek el. A tördelési különbség ellenére Eszter azon az oldalon kezdődik, ahol a Sirák fia könyve befejeződik. A legfeltűnőbb elválasztás Tóbiás és a prófétai könyvek között található; előbbi a 944. oldalon fejeződik be, a 49. füzet 9. fóliójának hátlapján (kevéssel a 2. hasáb közepe előtt); ez után a füzet utolsó fólióját levágták (kétségkívül üres maradt). Ozeás könyve ily módon az 50. füzet első fóliójának előlapján, a 945. oldalon kezdődik. Vé9 L. Leroy-Sautel; ezek visszautalnak az előző bibliográfiára. Tekintettel a Vaticanusban használt vonalazási típusok kivételes voltára, inkább leírtuk ezeket, mintsem kodifikáltuk volna Leroy szabályai szerint. 10 A 38. füzetben (707-726. oldal) kétféle pontozás látható: az első, kintebb, megfelel az első típusnak (minden sorhoz egy vonal), a második, beljebb, megfelel a második típusnak (egy vonal kétsoronként). 253
