Teológia - Hittudományi Folyóirat 42. (2008)
2008 / 3-4. szám - Tarjányi Béla: A Vatikáni Kódex
TARJÁNYI BÉLA A Vatikáni Kódex BEVEZETÉS A Bibliában szereplő különböző iratok, ún. könyvek keletkezése a Kr. e. 1000 és Kr. u. 100 közé tehető. Ezeknek a könyveknek az eredeti kéziratai elvesztek, csak későbbi másolatok maradtak róluk. A Biblia szövegét ezekből a kéziratokból ismerjük. Az Ószövetség héber (és arám) nyelven fennmaradt könyveinek szövege egységes, mert a zsidóság tudósai (az ún. maszoréták) egységesítették a szöveget, és nem tűrtek meg változatokat a szent könyvek szövegében. A héber (és arám) szövegek legfőbb és legrégebbi tanúja a Leningrádi Kódex1. Az Ószövetség görög nyelvű változata az ún. Hetvenes fordítás (Septuaginta), amely Kr. e. II. században Alexandriában készült. Ez volt az ősegyház általánosan használt ószövetségi szentírása a Kr. u. II—IV. században. Olyan könyveket is tartalmaz, amelyek nincsenek benne a héber Bibliában. A szövege sok helyen eltér az egységesen elfogadott héber Ószövetség szövegétől, és az egyes kéziratok is számos helyen különböznek egymástól (kiegészítések, revíziók következtében). A legrégebbi, viszonylag teljes szövegtanúk a Vatikáni Kódex (jele B) és a Sinai Kódex (S) a Kr. u. IV. századból. Ezeket követi időrendben az Alexandriai Kódex (A), mely az V. században készült. Az Újszövetség legrégebbi szövegtanúi a fent említett kódexek (Vatikáni, Sinai, Alexandriai). A korábbi időkből (II—III. század) fennmaradt szövegtanúk (papiruszok) igen jelentősek, de csak rövidebb-hosszabb részleteket tartalmaznak az Újszövetségből. Tekintettel arra, hogy mind a Hetvenes fordítás, mind az Újszövetség szövegtanúi sok helyen eltérnek egymástól, ezen szent iratok eredeti szövegének rekonstruálásával egy külön tudományág, a bibliai szövegkritika foglalkozik. A kutatások eredményeképpen kritikai szövegkiadások jelennek meg. Az Újszövetség szövegének általánosan elfo1 A Leningrádi Kódex (Codex Leningradensis) a legrégebbi fennmaradt példánya a héber Biblia maszoréta szövegének, Kr. u. 1008-ból. A Biblia Hebraica Stuttgartensia (amire a legtöbb bibliafordító hivatkozik) ennek a pontos átirata. A Leningrádi Kódex tartalmazza a héber biblia teljes szövegét, bár a sorrend némileg eltér a legtöbb bibliától, mert a Krónikák könyve megelőzi a zsoltárok könyvét és Jób könyve a Példabeszédek könyvét. Tartalmaz ezenkívül maszoréta jegyzeteket is (nikudot). A bőrkötéses kódexet pergamenre írták. A Leningrádi Kódexet a szentpétervári orosz állami könyvtárban tárolják 1863 óta. Közismert nevét, amelyet az orosz forradalom után kapott, a könyvtár kérésére a mai napig nem változtatták meg. - Az Aleppói Kódex feltehetőleg valamivel régebbi, de hiányoznak belőle egyes részletek. 250
