Teológia - Hittudományi Folyóirat 42. (2008)
2008 / 3-4. szám - Rózsa Huba: Az exegézis és az értelmezés főbb irányai napjainkban
RÓZSA HUBA Az exegézis és az értelmezés főbb irányai napjainkban dig újabb munkamódszer alkalmazására ösztönöznek a szövegek megértésére. A szak- irodalom számos monográfiát találunk, amelyek bemutatják az exegézis történetét és az egyes módszereket részleteiben is ismertetik.1 A BIBLIAMAGYARÁZAT RÖVID TÖRTÉNETE ÉS FŐBB IRÁNYAI NAPJAINKBAN A bibliamagyarázat rövid történeti áttekintése A bibliama^yarázat és -értelmezés olyan régi, mint maga a Biblia. A bibliai kánonon belül, Ó- és Újszövetségben egyaránt, számos szöveg átveszi egy másik szentírási szöveg elemeit. Ez történhet az átvett elemek újra értelmezésnek céljából, a teológiai érvelés szolgálatában, de megeshet, hogy a szerző csupán azért használja fel a másik szöveget, mert azt alkalmasnak találja a saját gondolatainak kifejezésére. Lehet az is, hogy a szövegszakasz elemeit az eredeti szerző szándékának megfelelően használja, de gyakran olyan értelemben is, amire az eredeti szerző egyáltalán nem gondolt. Amikor a Biblia mint Isten szava a hit és magatartás mértékadó forrása lesz, a Biblia magyarázata kiemelkedő helyet kap, és mind a zsidóság, mind a kereszténység körében kialakulnak a szövegek értelmezésének szabályai. A bibliamagyarázat módjának, szempontjainak, akár gyakorlatának története van, amelynek csak néhány jellegzetességére szeretnék rámutatni. A keresztény exegézis az ókeresztény egyházban és a középkorban elsősorban teológiai karakterű, vagyis a bibliai szövegek teológiai, azaz a hit erkölcsbeli jelentéstartalmára koncentrált. A szövegek magyarázatánál a szó szerinti értelem (sensus litteralis: amit a szerző, illetve a szöveg közvetlenül tanítani akar) mellett, a tipológiát (előképi értelem) és az allegóriát is alkalmazták, azzal a meggyőződéssel, hogy a bibliai szövegek jelentés- tartalma jóval gazdagabb, mint az ún. szó szerinti értelem. A szövegeknek van egy mélyebb, teljesebb értelme, amit Isten ki akart mondani, de, amit a szerző nem fejezett ki 1 A szakirodalmat részletesen ennek a cikknek a keretében lehetetlen ismertetni. Itt csak olyan kiválasztott irodalomra hivatkozunk, amelyből jól tájékozhat az olvasó, elsőként a Pápai Biblikus Bizottság Szentírás-magyarázat az Egyházban című magyar fordításban is megjelent dokumentumára (Budapest 1998). Ebből világos áttekintést és'mértékadó értelését kapunk a szentírás-magyarázat egyes módszereiről. Monográfiák az exegézis módszertanához: Adam, G.-Kaiser, O.-KOmmel, W. G.—Merk, O., Einführung in die exegetische Methoden, Gütersloh 2000 (19661 * * *); Zimmermann, H., Neutestamentliche Methodenlehre. Darstellung der historisch-kritischen Methode, Stuttgart 1982’ (19671); Steck, O. H., Exegese des Alten Testaments — Leitfaden der Methodik. Ein Arbeitsbuch für Proseminare, Seminare und Vorlesungen, Neukirchen-Vluyn 1999^ (1971); Führer, G., Exegese des Alten Testaments. Einführung in die Methodik (UTB 267), Heidelberg 19936 (19731); Berger, K., Exegese des Neuen Testaments. Neue Wege vom Text zur Auslegung, (UTB 658), Heidelberg 1991’ (1977’); To Each Its Oum Meaning. An Introduction to Biblical Criticism and Their Applications (szerk. McKenzie, St. L.—Haynes, St. R.), Louisville 1999 (1993); Egger, W., Methodenlehre zum Neuen Testament Einführung in linguistische uns historisch-kritische Methoden, Freiburg-Basel—Wien 1996*, (1987'); Porter, St. E., Handbook to Exegesis of the New Testament (NTTS 25), Leiden-New York—Köln 1997; Söding, Th., Wege der Schriftauslegung. Methodenlehre zum Neuen Testament, Freiburg—Basel—Wien 1998; Fenske, W., Arbeitsbuch zur Exegese des Neuen Testaments. Ein Proseminar, Gütersloh 1999; Pro seminar I. -Altes Testament. Ein Arbeitsbuch (szerk. Kreuzer, S.—Vieweger, D.), Stuttgart 1999; Meiser, M., Proseminar II. - Neues Testament - Kirchengeschichte, Stuttgart 2000; SCHNELLE, U., Einführung in die neutestamentliche Exeges (UTB 1253), Göttingen 2000s; Utzschneider, H.-Nitsche, St. A., Arbeitsbuch literturwissenschaftliche Bibelauslegung. Eine Methodenlehre zur Exegese des Alten Testaments, Gütenloh 2001; BECKER, U., Exegese des Alten Testaments (UTB 2664), Tübingen 2005; SÖDING, Th.-MüNCH, Ch., Kleine Methodenlehre zum Neuen Testament, Freiburg-Basel—Wien 2005. 216
