Teológia - Hittudományi Folyóirat 42. (2008)
2008 / 1-2. szám - KÖNYVSZEMLE - Szuromi Szabolcs Anzelm: Erdő Péter: Geschichte der Wissenschaft vom kanonischen Recht
ERDŐ, PÉTER: Geschichte der Wissenschaft vom kanonischen Recht Eine Einführung (Kirchenrechtliche Bibliothek 4) Lit Verlag, Berlin 2006, 206 oldal A kánonjognak, mint önálló jogrendnek a történetével foglalkozó tudományágak között három nagy területet különböztetünk meg: a forrástörténetet, az intézménytörténetet és a tudománytörténetet. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, a legutóbbi területről jelentette meg német nyelvű kézikönyvét. A kötet előzménye az 1990-ben a Pápai Gergely Egyetem kiadásában napvilágot látott latin nyelvű munkája, Introductio in historiam scientiae canonicae. Praenotanda ad Codicem címmel, valamint az olasz nyelvű Storia della scienza del diritto canonico. Una introduzione (Róma 1999). Szerkezetét tekintve az újonnan megjelent német változat a kánonjogi tudomány- történet mibenlétét és helyét tisztázó bevezető után (23-28) a klasszikus kánonjog-tör- téneti korszakbeosztást követve tárgyalja az egyes időszakok kánonjogászainak tudományos metódusát, interpretációját és eredményeit, hét fejezetben. Először a patrisztikus kortól a gregoriánus reform végéig teijedő korszakot vázolja (29—48), majd a Decretum Gratiani és a hozzákapcsolódó irodalom bemutatásával áttér a klasszikus kánonjog idejére (49—82). Ez a rész az egyik legkiemelkedőbb értéke a kötetnek. Általánosságban is elmondható, hogy a szerző különösen is hangsúlyt helyez a kánonjog „aranykorának” az elemzésére, amely időszak irodalma a legnagyobb befolyást gyakorolta mind a késő középkori, mind az újkori kánonjogi gondolkodásra, gondoljunk csak Ioannes Teutonicus, Paucapalea, Stephanus Tornacensis, Huguccio, Bartholomaeus Brixiensis, Bernar- dus Parmensis, Bemardus Papiensis vagy éppen Penaforti Szent Raimund munkájára. Ide sorolható a III. fejezet is, ami a Decretales Gregorii IX-tői az 1348-ig teijedő időszakkal foglalkozik (83—100). Ezt követi a posztklasszikus kor (101—120) és a Trienti Zsinat periódusa (121—135), majd a francia forradalomtól a Codex iuris canoniáig tartó tudománytörténeti áttekintés (136—148), végül pedig a kodifikált kánonjog kora (149—168). A VII. fejezet után kapott helyet a Kirchenrechtliche Bibliothek sorozat egyik szerkesztőjének, Lüdger Müller professzornak a kánonjogi tudománytörténet művelésének jelentősebb szerzőiről és műveiről összeállított tanulmánya (Geschichte der Kirchenrechtswissenschaft — Rückblick und Ausblick, 169—175). A kötet a kánonjogtudomány egyes területeiről és különböző korszakokból kiválasztott forrásszemelvényeket, valamint a középkori kánonjogi irodalom idézési módját tartalmazó tizennégy appendixszel zárul (177—196). TEOLÓGIA 2008/1 -2 • XLII (2008) 119-126 119
