Teológia - Hittudományi Folyóirat 42. (2008)
2008 / 1-2. szám - DOKUMENTUMOK - A Hittani Kongregáció egyháztani dokumentuma
A Hittani Kongregáció egyháztani dokumentuma DOKUMENTUMOK azok az összetevők, amelyeket Krisztus megalapított.6 „Ez Krisztus egyetlen egyháza, melyet a Hiszekegyben egynek, szentnek, katolikusnak és apostolinak vallunk [...] Ez az Egyház e világban mint alkotmányos és rendezett társaság a Péter utóda és a vele közösségben élő püspökök által kormányzott Katolikus Egyházban létezik.”7 A Lumen gentium dogmatikus konstitúció 8. fejezetében szereplő létezés (subsistentia) a Krisztus által alapított összes összetevők örök történeti folytonossága és fennmaradása a Katolikus Egyházban,8 melyekben itt a földön Krisztus egyháza konkréten megtalálható. Míg a katohkus tanítás szerint helyesen mondható, hogy Krisztus egyháza a Katolikus Egyházzal teljes közösségben még nem lévő egyházakban és egyházi közösségekben jelen van és tevékenykedik a megszentelés és igazság bennük megtalálható elemei miatt,9 a létezik (subsistit) állítmányt egyedül a Katohkus Egyházra egyes számban tartjuk érvényesnek, mert a hitvallásban megvallott „egy” tulajdonságra vonatkozik (Hiszem az egy... Egyházat); s ez az egy egyház a Katolikus Egyházban létezik.10 3. KÉRDÉS: A szövegben miért a „subsistit in” és nem az egyszerű „est” szót használják? válasz: A Krisztus egyházának és a Katohkus Egyháznak teljes azonosságát tartalmazó szó használata nem változtatja meg, hanem kifejezi az Egyházról szóló tanítást. Nyíltabban kimondja, hogy szervezetén kívül is megtalálható „az igazságnak és a megszentelésnek több eleme, melyek mint Krisztus egyházának saját ajándékai a katolikus egységre sarkallnak.”11 „Ennélfogva ezek a tőlünk különvált egyházak és közösségek, ámbár hitünk szerint fogyatkozásokban szenvednek, nem jelentéktelenek és súlytalanok az üdvösség misztériumában. Krisztus Lelke ugyanis nem vonakodik fölhasználni őket az üdvösség eszközéül, melyeknek hatékonysága a kegyelemnek és igazságnak abból a teljességéből ered, amely a Katolikus Egyházra van bízva.”12 4. KÉRDÉS: Miért használja a II. Vatikáni Zsinat a Katolikus Egyházzal teljes közösségben nem lévő keleti egyházakra az „egyház” elnevezést? válasz: A zsinat magáévá akarta tenni a hagyományos szóhasználatot. „Mivel pedig ezeknek az egyházaknak, jóllehet különváltak, valódi szentségeik vannak, kiváltképpen pedig az apostoli jogfolytonosság következtében van papságuk és Eucharisztiájuk, s ez6Vö. UR3,2; 3,4-5; 4,6. 7 Vö. LG 8,2. Vö. Hittani Kongregáció: Mysterium Ecclesiae nyilatkozat 1,1: AAS 65(1973)397; Dominus Iesus nyilatkozat 16,3: AAS 92 (2000-11), 757-758; Notificatio P. Leonard Boff OFM „Chiesa: carisma e potere" c. írásáról: AAS 77 (1985), 758-759. 9 Vö. II. János PÁL, Ut unum sint enciklika 11,3: AAS 87 (1995-11), 928. 10 Vö. LG 8,2. 11 Vö. Uo. 12 Vö. UR 3,4. TEOLÓGIA 2008/1-2 107
