Teológia - Hittudományi Folyóirat 42. (2008)
2008 / 1-2. szám - Kránitz Mihály: A modernizmus elítélése
A modernizmus elítélése KRANITZ MIHÁLY A dokumentum a hittel kapcsolatos nagy tévedések között említi, hogy az isteni valóságot mindenki saját maga megtapasztalhatja közvetítő nélkül (in privata cuiusque hominis experientia... sine medio).2* A modernisták súlyos tévedése emellett — vallja a pápa —, hogy a hitet teljességgel kizáiják a tudomány köréből (scientia versatur in phaenomenis, ubi nullus fidei locus), és megállapítják, hogy ezért a hit és a tudomány között sohasem lehet meghasonlás (inter fidem et scientiam nunquam esse posse discidium) 29 X. Piusz szerint ez utóbbi vélekedés megtévesztő is lehet, mert végeredményben a modernisták teljesen alárendelik a hitet a tudománynak. A dokumentum ezután a modernistáknak a szentségekről alkotott véleményét ítéli el, melyeket ők merő szimbólumoknak, vagyis jeleknek tartanak (sacramenta autem modernistis nuda sunt symbola seu signa)28 29 30, majd tanításukat a Szentírásról, ami számukra nem más, mint tapasztalatok gyűjteménye (syllogen experientiarum)31, valamint felfogásukat az egyházról, amit a modernista értelmezés szerint kény- szerűség hozott létre (ex necessitate)32. Ezt követően 1910-ben minden egyházi hivatal betöltésénél előírták a Sacrorum Antistitum kezdetű motu proprio levél alapján (1910. szeptember 1.) az úgynevezett an- timademista eskü letételét. Ennek kötelezettsége a II. Vatikáni Zsinat utánig, 1967-ig volt. érvényben. Az eskü szövegében elhangzik a tanítóhivatal rendelkezéseinek határozott elfogadása (firmiter applector ac recipio omnia et singula, quae ab inerranti Ecclesiae magisterio definita, adserta ac declarata sunt).33 34 35 36 37 38 Ajelölt ezt követően, miután megígéri hűségét, egyúttal aláveti magát a Pascendi körlevél és a Lamentabili határozat előírásaihoz (adhaereo damnationibus, declarationibus, praescriptis omnibus, quae in encyelicis litteris „Pascendi” et in Decreto „Lamentabili” continentur)3*, és különösen a dogmatörténettel összefüggésben. Emellett kárhoztatni kellett a személy kettős felfogását, mely egy hívő és egy történelmi személyre bontja fel az embert (damno quoque ac reicio eorum sententiam, qui dicunt Christianum hominem euriditonem induere, personam duplicem, aliam credentis, aliam historici) 33 Az esküben megjelenik a modernisták és téves gondolataik teljes elvetése, amely kizáija a hagyományból az isteni elemet (in universum denique me alienissimum ab errore profiteor, quo modernistáé tenent in sacra traditione nihil inesse divini).36 Végül az eskü az utolsó leheletig való kitartással zárni (fidem Patrum firmissime retineo et ad extremum vitae spiritum retinebo).37 A tanítóhivatal más alkalommal is tudtul adta, hogy az apostoli és katolikus hittől nem szabad eltérni, ezért mindenkinek az a kötelessége, hogy lelkiismeretesen engedelmeskedjék az egyházi tanítóhivatalnak. Mert a katolikus hithez nem lehet hozzáadni, sem pedig elvenni belőle (vis et natura catholici fidei est eiusmodi, ut nihil ei possit addi, nihil demi: aut omnis denetur, aut omnis adiicitur) 30 28 DH 3484. 29 DH 3485. 30 DH 3489. 31 DH 3490. 32 DH 3492. DH 3537. Ugyanez a gondolat megjelenik a katekizmusokban is. Vö. Gasparri, P. Card., Catechismus catholicus, Typis Polyglottis Vaticanis, 193310 (De Ecclesiae potestate, Questio 141: Potestas docendi est ius et officium Ecclesiae doctrinam Iesu Christi custodiendi, tradendi et tuendi...), 131. 34 DH 3543. 35 DH 3545. 36 DH 3548. 37 DH 3549. 38 DH 3625. TEOLÓGIA 2008/1-2 9
