Teológia - Hittudományi Folyóirat 41. (2007)
2007 / 3-4. szám - KÖNYVSZEMLE - Dolhai Lajos: Gerhard Ludwig Müller: Katolikus dogmatika. A teológiai tanulmányozásához és alkalmazásához
KÖNYVSZEMLE tura); ezért a Szentírás mellett a szenthagyományra és a tanítóhivatali megnyilatkozásokra mint norma normata-ra is odafigyel a dogmatikus, hogy hűségesen értelmezze a kinyilatkoztatást. A most megjelent dogmatika szerzője különösen is szükségesnek tartotta, hogy minden fejezetben időrendi sorrendben közölje a fontos tanítóhivatali megnyilatkozásokat, hogy az olvasó a vélemények sokaságában is egyértelműen lássa az Egyház tanítását. A szerző a könyv előszavában sajátos célkitűzését így fogalmazza meg: „A Katolikus dogmatika c. tankönyv arra helyezi a hangsúlyt, hogy első tájékozódást nyújtson, és eleget tegyen azon olvasó igényének, aki biztos ismereteket akar szerezni a keresztény hit eredetéről, irányáról és jövőjéről” (XXVIII). A könyv olvasása közben jól láthatjuk, hogy egy tankönyvnek szánt dogmatikában, amikor a teológus a hitet akaija közvetíteni és elmélyíteni, nem veszhet el a vélemények és nevek tömkelegében, hanem arra törekszik, hogy a szilárd tanítást a hallgatók igényének megfelelően érthetően kifejtse. Igazat kell adnunk Gál Ferencnek, sokunk tanító- mesterének, aki egyik könyvének előszavában a következőket írta: „Úgy gondolom, az igehirdetés és a teológiai előadás csak akkor számíthat elfogadásra, ha nem véleményeket közöl, hanem az olvasót elvezeti a hittel való találkozásra, sőt a hit szerzőjével, Jézus Krisztussal való találkozásra” (A teológus az Egyházban, Budapest, 1973, 5). Ez a dogmatika is a napjainkra leginkább jellemző hermeneutikus módszert (vö. Gánóczy S, Elermeneutikus dogmatika, in: Vigilia 1997/5, 333—339.) követi, ami azt jelenti, hogy egy sajátos „hármas lépésben” fejti ki az Egyház hitét. Egy-egy téma kifejtésénél mindig a Szentírásból indul ki, majd a dogmatörténeti részben bemutatja, hogy Krisztus egyháza a Szentírásból kiindulva hogyan értette meg fokozatosan az adott kinyilatkoztatott igazságot, végül pedig következik a szisztematikus reflexió. Egyháziassága ellenére sem mondhatjuk ezt a dogmatikát konzervatívnak. A szerző a bibliai családatyához hasonlóan „kincseiből újat és régit szed elő”. Szinte mindegyik fejezetben megtaláljuk az Egyház tanításának hagyományos kifejtését, és találkozunk azokkal az új szempontokkal is, melyek napjaink teológiájában megjelentek. Például szentségtanban megtanulhatjuk a klasszikus szentségtan alapfogalmait (612-621), de a szentségtan jelenkori megközelítéseit is megismerhetjük. Aki ezt a dogmatikát áttanulmányozza, megérti azt is, hogy az Egyház, illetve a dogmatika tanúságtétele a krisztusi hit mellett voltaképpen egyetlen folyamat, melyben a múlt és a jelen egybetartozik. Aki ezt a dogmatikát, illetve a dogmatikákat kezébe veszi, annak a tapasztalatnak a birtokába jut, hogy az egyház hite mennyire gazdag és milyen gazdaggá teszi azt a hivő embert, aki tudományos igényességgel átgondolja hitét. A könyv fordítását és megjelentetését gyakorlati szempontok is indokolták. A II. Vatikáni Zsinat után használt két jól ismert tankönyv (Gál Ferenc, Dogmatika; Előd István, Katolikus dogmatika) ma már szinte elérthetetlenek az érdeklődők és a teológiát tanulók számára. Ezt a hiányt igyekezett pótolni a Theodor Schneider által szerkesztett német kétkötetes dogmatikai kézikönyv magyar kiadása (Vigilia, 1996). Az elmúlt években azonban nyilvánvaló vált, hogy a Schneider-féle dogmatika nem tankönyv, hanem kézikönyv: az oktatásban nem problémamentes a használata. Több szerző műve, nem eléggé didaktikus, és vannak olyan részei, amelyekben nincs eléggé világosan megfogalmazva a katolikus hit. A most megjelent új dogmatikának az is erénye, hogy egy auktor műve, s ez ráadásul olyan valaki, aki évtizedeken keresztül (1986—2002 között) egyetemi szinten tanította a dogmatikát. A szerző előszóban megfogalmazott célja szerint nemcsak megtanulandó ismereteket akar közölni, hanem a teológiai szintézis állapotába is el akaija juttatni olvasóit. „A keresett általános perspektíva, amely biztosítja azt, hogy betekinthessük a teológia 233
