Teológia - Hittudományi Folyóirat 40. (2006)
2006 / 1-2. szám - Szuromi Szabolcs Anzelm: A IV. Lateráni Zsinat (1215) határozatainak jelentősége teológiai, jogi és történeti szempontból
AIV. Lateráni Zsinat (1215) határozatainak jelentősége... a SZUROMI SZABOLCS ANZELM illetve az Oltáriszentség és a szent krizma őrzésében is.37 Kiemelkedően fontosak azok a rendelkezések, amelyek előhják az évenkénti gyónást,38 továbbá a halálveszélyben lévők kellő lelkipásztori ellátását, beleértve a szentkenet kiszolgáltatását.39 Az utóbbi, már csak azért is jelentős, hiszen hosszú dogmafejlődés után, éppen a XIII. században kerül majd be a betegek kenete a hét szentség taxatív felsorolásába a II. Lyoni Zsinaton (1274).40 A zsinati határozatok következő egysége a püspökök megválasztásával és az egyház anyagi javainak kezelésével foglalkozik.41 III. Ince pápaságának egyik jellegzetessége volt, hogy a gregoriánus reformokhoz hűen, és a Dictatus pápáéban 1075-ben tömören összefoglalt jogoknak megfelelően,42 radikálisan fellépett minden olyan püspöki székbetöltés ellen, amely nem kánoni választás útján történt, vagy ahol elmulasztották a pápai megerősítésének a kikérését.43 Nem véletlen tehát, hogy a IV. Lateráni Zsinat határozatai következetesen csak a székesegyházi káptalant jelölik meg a püspökök megválasztásában illetékes testületként,44 és a zsinat szövegéhez kapcsolt glosszák is egybehangzóak azok értelmezésében.45 Ezzel összefüggő problémát jelentett az olyan püspökválasztások esete, melyek lefolyásába a világi hatalom valamilyen formában beavatkozott.46 A pápa, az előzőekhez hasonlóan, az ilyen választásokat érvénytelennek tekintette. A világi hatalmi befolyás egyházi hivatalok betöltéséből való teljes kizárásának az elve természetesen nem volt új,47 hiszen már a 787. évi II. Niceai Zsinat harmadik kánonja kimondta, hogy az a püspök-, presbiter- vagy diakónusválasztás, amit a fejedelmek végeznek, érvénytelen, és az így választottat le kell tenni.48 Ezt és hasonló kánonokat vesznek át a gregoria- nizmus szellemében összeállításra kerülő joggyűjtemények,49 melyek minden bizonnyal, legalább közvetve, hatással voltak III. Ince intézkedéseire, hiszen maga is kánonjogot tanult a bolognai egyetemen. Hozzá kell tennünk, hogy a IV. Lateráni Zsinat nemcsak az egyházi hivatalok elnyerésével kapcsolatban beszélt a világi hatalom illetéktelenségéről, hanem az egyház minden nemű lelki tevékenységének vonatkozásában is.50 Ezek a kánonok így megfelelő teoretikus alapját képezték a priviliegium fori következetes alkalma37 17; 19. kánonok. 38 21. kánon. 39 20; 22. kánonok. 40 Radó, P., Enchiridion liturgicum, II. Roma 1961. 920-924. Vő. Szuromi Sz. A., „A halálra való felkészülés a XII—XIII. század egyházfegyelmi rendelkezéseinek tükrében” in Teológia 36 (2002) 223—226. 41 23—32. kánonok. 42 Vő. Dictatus papae, 3. Quod ille solus possit deponere episcopos vel reconciliare; 13. Quod illi liceat de sede ad sedem necessitate cogente episcopos transmutare; 21. Quod maiores causae cuiuscunque ecclesiae ad eam referri debeant. CASPAR, E. (ed.), Registrum Gregorii VII (MGH Epistolae selectae 2), II. Berlin 1899. 55a. Fuhrmann, H., „Papst Gregor VII. und das Kirchenrecht: zum Problem des Dictatus Papae” in La riformagrego- riana e l’Europa (Studi Gregoriani 13), Roma 1989. 123-149. 43 Vö. 24; 26. kánonok. 44 23—26. kánonok. GAUDEMET, J., Le gouvemement de l'Église ä l’époque classique. Legouvemement local (His- toire de Droit et les Institutions de l’Église en Occident VIII/2), Paris 1979. 62. 45 García y GarcIa, A. (ed.), Constitutiones Concilii quarti Lateranensis una cum Commentariis glossatorum (Monumenta luris Canonici A/2), Cittá dei Vaticano 1981. 210; 317—318; 430. Vö. Erdő P., „A püspökök megválasztása a Decretum Gratiam szerint. A kijelölés kritériumai” ” in Erdő P., Egyházjog a középkori Magyar- országon, 182-199. különösen 189-190. 46 Vö. 25. kánon. 47 Vö. Feine, H. E., Kirchliche Rechtsgeschichte I. Die Katolische Kirche, Weimar 1955. 237-238. 48 COD 140. DS 604. 49 Ans. 6. 6. Thaner 270. Szuromi Sz. A., A püspökökre vonatkozó egyházfegyelmi szabályok, 114-120. vö. D. 63 cc. 1—2. Vö. D. 63 d. p. c. 25. Erdő P., „A püspökök megválasztása” 186. 50 43; 45. kánonok. TEOLÓGIA 2006/1-2 89
