Teológia - Hittudományi Folyóirat 40. (2006)
2006 / 1-2. szám - Rózsa Huba: JHWH az egyetlen Isten (II. rész). A monoteizmus Izrael vallástörténetében
RÓZSA HUBA ■ JHWH az egyetlen Isten (II. rész) - A monoteizmus Izrael vallástörténetében morfizmus. Ide sorolható az a bibliai hagyomány, amely Izrael önálló vallási fejlődéséről szól. Jellegzetessége, hogy Izrael Kánaánon kívüli eredetét, a Törvény (Tora) adományozását és a Sinai hegyen kötött szövetségi viszonyt hangsúlyozza. Végül a monoteizmus egyszerre evolúciónak és revolúciónak is felfogható. Lassan bontakozott ki a politeizmusból (evolúció), úgy, ahogyan JHWH kiemelkedett a kána- ánita gyökerekből, asszimilálta El és Baál istenségeket, ugyanakkor bizonyos szempontokban gyökeresen elkülönítette magát (revolúció) a hagyományos vallási formáktól, mint pl. Baál kultikus gyakorlatától, a halottak kultuszától. Ha megfigyeljük, akkor a konvergencia és differenciáció, az evolúció és revolúció egy rendkívül bonyolult vallástörténeti és kulturális természetű, de egyirányú folyamatot takarnak, amelynek végén megjelenik a monoteisztikus jahvizmus. Ezért a folyamat nem tekinthető csupán különböző külső tényezők véletlen egybeesésének, hanem van benne egy koordináló erő, amelyet csak JHWH isteni mivoltának sajátossága indokolhat. Ez a feltételezés azért is jogos, mert szinte minden kutató beismeri, hogy Izrael monoteizmusa a vallástörténet páradan jelensége, s magyarázatára nincs kielégítő érvünk. A vallástörténeti párhuzamokkal való érvelés azért is kérdéses, mert hasonló feltételek mellett a környező népeknél sohasem alakult ki az Izrael vallására jellemző monoteisztikus istenkép. M. S. Smith modelljében jelentős szerep jut annak, hogy JHWH fokozatosan átveszi El, Baál és Aserah szerepét és vonásaikat asszimilálta. Itt ismét felmerül JHWH identitásának kérdése, mert magyarázatot követel az egész folyamatban megnyilvánuló felcserélhetetlensége és eredetisége. Izrael JHWH-képe nem különböző kölcsönzött vonások összessége, hanem ezekkel szemben egy minőségileg magasabb rendű egység. Már az is nagy kérdés, hogy miért JHWH asszimilálta a nagyobb múlttal és vallási tradícióval rendelkező istenségeket és nem fordítva, azok JHWH-t. M. S. Smith őszintén számol az izraelita monoteizmus kutatásának nehézségeivel. Megállapítja, hogy a konvergencia és differenciácó jelensége, a jelentős kontinuitás és diszkontinuitás a kánaánita kultúrával és vaskorszak környező világával kimutatható, ugyanakkor bevallja, hogy ezeknek a vallási elemeknek nyomai történetileg a sötétbe vesznek. Az adottságok hátterében álló történeti összefüggések ismeretiének. Históriailag bármelyikük megjelenésének magyarázata a vaskorszak I. idején problémás58. Az is kimondja, hogy JHWH eredeti „profiljának” ismerete jelentős részben elveszett számunkra59. M. S. Smith az izraelita kultúra speciális elemeinek megjelenésére sem ad választ. Mindent összevéve, a bemutatott modellek külső vallástörténeti, politikai és társadalmi , kulturális feltételekben keresik az izraelita monoteizmus magyarázatát, de a jah- vista monoteizmus megjelenésére nem tudnak megnyugtató választ adni. Olyan megoldást kell előnyben részesíteni, amely nem külső tényezőkben, hanem magának Izrael Istenének JHWH-nak a természetében keresi a végső választ, nem kizárva a külső feltételek szerepét sem60. (A tanulmány befejező részét következő számunkban közöljük.)61 sgJHWH und der Sonnengott. Aspekte der SolarisierungJHWHs in vorexilischer Zeit, in: Die rettende Gerechtigkeit. Beiträge zur theologie des Alten Testaments 2, Neukirchen—Vluyn 1999, 218—219. 59 Smith, M. S., The Early History of God, 198. Smith, S. M. foglalkozott JHWH eredeti profiljának kérdésével lásd The Origins of Biblical Monotheism, 145-146. Az értekezés az OTKA T 049108. szám alatti kutatási támogatással jött létre. 84 TEOLÓGIA 2006/1-2
