Teológia - Hittudományi Folyóirat 40. (2006)
2006 / 1-2. szám - Rózsa Huba: JHWH az egyetlen Isten (II. rész). A monoteizmus Izrael vallástörténetében
JHWH az egyetlen Isten (II. rész) - A monoteizmus Izrael vallástörténetében m ROZSA HUBA A monoteizmus irodalmi kifejezése Izrael történetében viszonylag késői, a késői királyság vagy fogság idején történik meg. Ez az irodalmi megfogalmazás magában foglalja a korábbi vallási hagyomány visszamenő „átírását” is, de éppen ezáltal bizonytalanná teszi, hogy világosan megismeijük vagy meghatározzuk a mondatna jelenségének korai nyomait vagy folyamatát, vagy egyúttal a konvergencia és differenciácó fontos szerepét a monoteizmus megjelenésében43. JHWH mint más istenségeket kizáró, egyedül álló istenség a „konvergencia” és „dif- ferenciáció” folyamatában jelenik meg. M. S. Smith szerint a monoteizmus kialakulása összetett jellegzetességeket foglalt magában Izrael történetének különböző periódusaiban. A „konvergencia” és „differenciáció” számos különböző szociális tényezővel társult, amíg eljutott végső formájáig. Ezeket az elemeket szeretné M. S. Smith a lehetőség szerint elhatárolni négy történeti periódus összefüggésében: a bírák kora (Kr. e. 1200-1000), a királyság korának első fele (Kr. e. 1000—800), a királyság korának második fele (Kr. e. 800—587), és a babiloni fogság (587—538)44. A bírák korának helyzetére45 bibliai hagyomány ősibb poétikus szövegei engednek betekintést (Gén 49,25—26; Bír 5,4—5; Dt 33,26—27; 2Sam 22; Zsolt 18,14—16; Zsolt 29 és 68), amennyiben ezek a szövegek olyan nyelvezetet vagy helyesebben szimbólum- rendszert alkalmaznak JHWH-ra, amelyet El, Baál vagy Aserára alkalmazott a nyugat- szemita vallásos irodalom46. M. S. Smith szerint a bírák korában Izraelben a jelentős istenségek száma korlátozott volt: El, Asera és JHWH (lásd Gén 49,25—26). A negyedik istenség Baál volt Izrael korai vallástörténetében. Ennélfogva egy önálló, körülírható izraelita vallást a vaskorszakban (Kr. e. 1200-1000) nem lehet megállapítani. Él, Baál, Asera (vagy legalább az aserának nevezett szimbóluma) és JHWH tisztelete szervesen összekapcsolódtak és kultszuk az ősi JHWH tisztelettel nem állt ellentétben. Korábban Él és JHWH egyenlők voltak, minthogy mindkettőt segítő/üdvözítő és könyörüle- tes/jóságos atyaként mutatták be, s mindkettő a kozmikus vizek felett lakózott égi hajlékában. Él nagyon korán JHWH másik neve lett, amint a királyság idejéből való nevek tanúsítják, JHWH átvette Él szerepét és vele azonosították47. Hasonló jelenség ment végbe Baál esetében is, akinek vonásait JHWH alakja asszimilálta, és fokozatosan kezdte átvenni szerepét, mint harcos nemzeti istenség Dávid korában. A helyzet csak akkor vál43 Smith, M. S., The Early History of God, 198—199. Smith, S. M, The Origins of Biblical Monotheism. Israel’s Polytheistic Background and the Ugaritic Texts (2001) című munkájában részletesen megvizsgálja a monoteizmus irodalmi megfogalmazását és megjelenését, valamint a monoteisztikus kijelentések természetét a bibliai hagyományban. Smith, S. M. elemzéseinek értékét annak a széles vallástörténeti, társadalmi és politikai háttérnek bevonásában határozhatjuk meg, amelyben a bibliai monoteisztikus kijelentések teljesebb megértést nyernek. A 8. fejezet a monoteisztikus retorika természetét és mibenlétét tárgyalja a korai Júdában. Megvizsgálja a monoteisztikus kijelentéseket azzal a problémával összekapcsolva, hogy mit jelentett Izraelben és az ókori Keleten az isteni valóság. Egyúttal megvizsgálja a monoteisztikus retorika történelmi, társadalmi és szociológiai hátterét is, pl. a királyeszme befolyását vagy az ókori politikai helyzet kihatását JHWH egyetemes uralmának elképzelésére (149—166. old.). A szerző a 9. fejezetben a monoteisztikus retorikát abból a szempontból vizsgálja meg, hogy Izrael nemzeti Istenének ősi modelljére miként alkalmazza a monoteisztikus szemléletet a papi modell, a nő alakjában megszemélyesített bölcsesség formája és az apokaliptikus fogalomkör (167-178. old.). Végül a 10. fejezet az íz 40-55 fejezetek monoteisztikus kijelentéseivel foglalkozik (179-194. old.). 45 Smith, M. S., The Early History of God, 184-194. 46 Smith, M. S., The Early History of God, 19—64. A Bír 5,4-5 és a Zsolt 29 JHWH-t Baál karakterisztikus vonásaival írják le, JHWH mint isteni harcost írja le, aki Izraelt megszabadításáért küzd; a Gén 49,25—26; Dt 33,26-27; Zsolt 18 (2 Sám 22), 14—16 az Él és Baál- ra rendszeresen alkalmazott képes beszédet, Él és Baál epitetonjait használják JHWH-val kapcsolatban (The Early History of God, 54-59.) TEOLÓGIA 2006/1-2 79
