Teológia - Hittudományi Folyóirat 40. (2006)
2006 / 3-4. szám - KÖNYVSZEMLE - Kránitz Mihály: Huber, W. (szerk.): Milyen a jó teológia
HUBER, W. (szerk.): Milyen a jó teológia Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója, Budapest 2006 138 oldal A teológia fogalmat nem találjuk meg a Bibliában. A keresztény értelemben használt kifejezés a III. század közepétől jelenik meg a hagyományban. Az ókorban a végső dolgokat kutatók voltak a teológusok. Platón esetében a mítoszok értelmezésére vonatkozik (Po- liteia II., 378a), míg Arisztotelésznél a valóság végső elvét kutató filozófia a „teológiai tudomány”. A keresztény felfogás szerint a teológia Istenről való beszéd. Ám felmerül a kérdés, vajon a véges ember beszélhet-e a végtelen titokról, az Istenről? Évezredek óta fürkészi az ember a láthatatlan világot. A vallástörténelemben megtaláljuk az istenkeresés különböző fokozatait. A zsidó-keresztény kinyilatkoztatásban maga Isten szól az emberhez. Az embernek pedig kötelessége erre válaszolni, nemcsak azért mert Isten nélkül nem létezhet, hanem mert méltósága is igényli, hogy Teremtőjét szavaival, tetteivel és életével hirdesse. Az Egyház születésénél a helyes hit elsajátítása érdekében létrejött az Újszövetségi Szentírás, a helyes hit kifejtése, vagyis a teológia kezdete. Az egyházatyáktól kezdve, a középkor egyetemein át, egészen napjainkig különböző módon fogalmazták meg és mutatták be az isteni kinyilatkoztatást. A most megjelent új kötet a jó teológiáról Wolfgang Huber, a Németországi Protestáns Egyháztanács (EKD) elnöke szerkesztésében, a protestáns teológusok elgondolását adja közre. A tizenegy rövid tanulmány ökumenikus szellemben foglalkozik a teológia jelenlegi helyzetével és jövőjével. A teológia izgalmas kérdései elméleti és gyakorlati szempontok alapján is előkerülnek. Bár a teológia általában a hit tartalmára reflektál, de az idők jeleit vizsgálva magára a teológiai tevékenységre is rá lehet kérdezni. Mi a teológia feladata abban a korban, amikor a keresztény hit nem magától értetődő? „Auschwitz után, az első lombikbébi, Louise Brown 1978-as születése, az 1986. évi csernobili atomkatasztrófa, a berlini fal 1989-es leomlása, az emberi géntérkép 2001. évi megalkotása, 2001. szeptember 11., illetve az amerikai és angol katonák mohamedán foglyokon 2004-ben Iránban elkövetett kínzásairól készült felvételek nyilvánosságra kerülése és egyéb lehetséges korszakalkotó események után?” (H. Kuhlmann). A jó teológia többek között a Szentírásra, a hagyományra, az értelemre és a tapasztalatra épít (W. Huber). Aki teológiát művel, annak szüksége van igazi tanulási készségre, a hit argumentativ kifejtéséhez, s ez a teológia „evangéliumi” és „katolikus”, abban az értelemben, hogy távlatai határtalanok és nem zár ki senkit (W. Härle). A teológia tudomány és művészet, az élet értelmezése és egy életre szóló útitárs (M. Schibilsky). A teológia kifejtése során bátran beszéljünk Istenről és legyünk tisztában a mindenkori társadalmi realitásokkal (U. H. J. Körtner). A teológia egyházias tudomány, mert az egyház közvetítése nélkül a hit nem TEOLÓGIA 2006/3-4 * XL (2006) 211-212 211
