Teológia - Hittudományi Folyóirat 40. (2006)
2006 / 3-4. szám - Kránitz Mihály: A magyar katolikus teológia a II. Vatikáni Zsinat után
A magyar katolikus teológia a II. Vatikáni Zsinat után m KRÁNITZ MIHÁLY 6. II. JÁNOS PÁL PÁPA 1991-ES MAGYARORSZÁGI LÁTOGATÁSA ÉS HATÁSA A TEOLÓGIÁRA A pápalátogatás nagy lendületet hozott a Magyar Katolikus Egyház állapotának és benne a teológiának az átgondolására.103 A teendők felméréséhez először „a zsinat által felrajzolt egyházképet kellett a magunkévá tennünk, s magyar viszonyainkra alkalmaznunk.”104 A magyar teológia évtizedekig majdnem hogy csak katakombaéletet élhetett és most a helyét keresi.105 II. János Pál pápa magyarországi látogatása valóban mérföldkő volt. Maga a Szentatya adta meg beszédeivel a lendületet a jövő számára: „Induljanak el kezdeményezések, amelyek hozzátartoznak az egészséges egyházi élet és szokások gyakorlatához. A magyarországi egyháznak meg van a lehetősége arra, hogy megújuljon a zsinat szellemében” — mondta a papnövendékeknek tartott beszédében.106 7. A TEOLÓGUSOK ÉS INTÉZMÉNYEK A TEOLÓGIA SZOLGÁLATÁBAN A Szolgálat folyóirat örökségét 1991-től átvevő Távlatok 1992-es második számában a pápalátogatás megjelölte feladatokat veszi sorra, főleg a lelkipásztori teológia feladatait.107 Ennek megvalósítására indulnak el az egyházmegyei zsinatok. Elsőnek a Szeged-csanádi egyházmegye, majd az Esztergom-budapesti főegyházmegye kezdte meg az egyházmegyei szinódusok sorozatát.108 Az 1989-es rendszerváltás, és az 1991-es pápalátogatás inkább az egyház gyakorlatában igényelt új, sokszor missziós jellegű változtatást. A figyelem a szerzetesrendek megújulására, a hitoktatás visszaállítására és az egyházi iskolák és intézmények beindítására irányult. Az 1980-as években jól működő január végi budapesti Teológiai Napok 1995-től Teológiai Tanárok Konferenciája elnevezéssel folytatódott tovább. Az elmúlt tíz év megmutatta ennek a konferenciának a fontosságát. Említésre méltó még a Hit- tudományi Karnak a passaui valamint a kolozsvári római katolikus teológiával való kapcsolata.109 Az 1990-es években Karl Rahner után érvényesülni kezdett a XX. század má103 Magyar Katolikus Püspöki Kar Egyháztörténeti Bizottsága, A Katolikus Egyház Magyarországon, (Ecclesia Sancta 1.), Budapest 1991. 104 Uo., 87. 105 Alszeghy, Z., Teológia a mai társadalomban, in Szolgálat (1990/87), 23-24. 106 Vö. Távlatok (1992/2), 145. 107 Vö. Távlatok (1992/2), 146-164. 108 A Szeged-Csanádi egyházmegyei zsinat könyve, Szeged 1995. A Zsinati könyv Teológiai megfontolások címmel a szentségek megalapozásánál utal a Katolikus Egyház Katekizmusára (1992) és a II. Vatikáni Zsinat dokumentumaira. Egyúttal megemlíti, hogy a teológiai tanároknak alapos szakmai felkészültségre van szükségük (63. old.); Esztergom-budapesti főegyházmegye Zsinati könyve, SZÍT, Budapest 1994. A főegyházmegye Zsinati könyve a II. Vatikáni Zsinat tanítását a legteljesebb mértékben felhasználja és alkalmazza, az igényes teológiai műveltség elsajátítására buzdítja a papokat (2323—2325. cikkely). 109 Egyetemközi kapcsolatok kiadványai: Theologie und Seelsorge in einer zukunftsfdhigen Kirche, 1. Deutsch—Ungarischer Theologentag, Passau, 4. Juni 1999 (Universitätsverlag Passau, 2000); Eschatologie und Jahrtausendwende, 2. Deutsch—Ungarischer Theologentag, Budapest, 3. März 2000 (Studia Theologica Budapestinensia 26., Márton Áron Kiadó, Budapest é. n.); Bűn és isteni irgalom, mint a mai ember problémája, A Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Babes—Bolyai Tudományegyetem teológiai karainak 2001. november 28-án, Budapesten tartott konferenciája előadásai (szerk. Erdő Péter), (Studia Theologica Budapestinensia 30., Márton Áron Kiadó, Budapest 2002. TEOLÓGIA 2006/3-4 145
