Teológia - Hittudományi Folyóirat 40. (2006)
2006 / 3-4. szám - Kránitz Mihály: A magyar katolikus teológia a II. Vatikáni Zsinat után
KRANITZ MIHÁLY A magyar katolikus teológia a II. Vatikáni Zsinat után 2. A ZSINATI SZELLEM BEFOGADÁSA A zsinati szövegek egyenkénti kiadása, majd ismertetése a Vatikáni Rádióban nagy segítséget jelentett, de a magyar egyház és a teológia is elnyomott állapotban létezett.7 1964-től a részleges vatikáni megállapodással lehetőség nyílt arra, hogy tehetséges papokat küldjenek a püspökök Rómába a Pápai Magyar Intézetbe. A teológiát oktatóknak azonban nem sok lehetősége volt, hogy publikáljanak. A szemináriumi nevelők és a teológiai tanárok csak szigorú ellenőrzés mellett taníthattak.8 Maga a magyar egyház és benne a teológia kereste az új utakat, de sajnos kevés információ jutott el a II. Vatikáni Zsinat által kiváltott „erjedésről.9 A fennálló rendszert a teológia is igyekezett értékelni.10 Az »ahogy lehet« és »amit lehet« sok mindent meghatározott. A ’60-as évek során néhány magyar teológus marxista valláskritikával is foglalkozott. A hazai keresztény-marxista dialógus körülbelül 1965-től 1981-ig folyt.11 A zsinati szellem a társadalmi síkon és a teológiai síkon képviselt haladást is szorgalmazta.”12 Ebben az összetett helyzetben kellett a magyar teológiának a saját útját megtalálnia.13 3. KARL RAHNER ÉS A MAGYAR TEOLÓGIA A magyar teológiára Karl Rahner (1904—1984), a XX. század egyik legnagyobb teológusa fejtett kijelentős hatást. Számos művét magyarra fordították, de személyesen is járt, több alkalommal Magyarországon és előadásokat is tartott.14 Főleg a magyar katolikus filozófusok érdeklődtek a német nyelvű teológia iránt.15 Rahner korábbi 1968-as buda7 A Hittudományi Kart leválasztották a budapesti egyetemről a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1950. évi 23. sz. törvényerejű rendelete alapján: Vö. Orbán, S., Egyház és Állam 1945—1950, Kossuth, Budapest 1962, 228. Lásd még: Tomka, F., Halálra szántak, mégis élünk. Egyházüldözés 1945-1990 és az ügynökkérdés, SZÍT, Budapest 2005. 1966-ban az Opus Pacis papi békemozgalom a teológiai tanárok és nevelők munkáját tekintette át. Három értekezleten dolgozta ki a „theológiai munkaközösség tudatos munkával az időszerű kispapnevelés szempontjait”. A Theológiai Bizottság, mely az Opus Pacis és az Országos Béketanács Katolikus Bizottsága (OBKB) egyik munkacsoportjaként működött, egy nevelési és egy oktatási szakbizottságot állított fel és évente országos tanári teológiai értekezleteket tartottak. Megállapították, hogy „nem lehet, hogy a teológus figyelmen kívül hagyja a földi kultúráknak, a politikai és gazdasági rendeknek vagy társadalmaknak értékeit”. Vö. Beresztóczy, M., A katolikus békemozgalom húsz éve, Ecclesia, Budapest 1970, 116-117. 9 Nyíri, T., A magyar teológia harminc éve- A teológus a szocialista társadalomban, in Vigilia (IX) 1975, 7. 10 Gál, F., A teológus az egyházban, SZÍT, Budapest 1973, 17. 11 Szennay, A., A közelmúlt hazai teológiája, in Vigilia (56), 1991, 174. Nyíri, T., A magyar teológia harminc éve — A teológus a szodalista társadalomban, in Vigilia (IX) 1975,12: „Nem elégedhetünk meg azzal, ha rámutatunk a kritika hiányosságaira, feladatunk, hogy megvizsgáljuk, mennyiben kell a marxi tanítás alapjait nekünk is alkalmazni.” 12 Nyíri, T., A magyar teológia harminc éve —A teológus a szocialista társadalomban, in Vigilia (IX) 1975, 11. 13 „Lehetséges, hogy a magyar teológia olyan módszertani megoldásokra bukkan, amelyek az egész világ teológiája számára is példát adhatnak.” Vö. Alszeghy, Z., Bevezetés a teológiába, in Teológiai vázlatok III, SZÍT, Bum dapest 1983, 65. Valószínűleg Karl Rahner egyik utolsó riportját a Vigíliának adta 1984 február utolsó hetében, amikor a Magyar Tudományos Akadémia rendezésében nemzetközi keresztény-marxista találkozóra, úgynevezett dialógus-konferenciára került sor Budapesten. Vö. A Vigilia beszélgetése Kari Rahnerrel, in Vigilia (1985/3), 255—259. 15 „Főleg a teológiát és a filozófiát egyszerre közvetítő teológusok, mint Nyíri Tamás (fl994), Fila Béla, Turay Alfréd és a nemrég elhunyt Weissmahr Béla (f2005) foglalkoztak vele és adták tovább gondolatait” - fogalmazott Puskás Attila dogmatika professzor, 2004. október 22-én azon az ünnepségen, melyet Karl Rahner születésének századik, halálának huszadik évfordulója alkalmából tartottak a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán. 134 TEOLÓGIA 2006/3-4
