Teológia - Hittudományi Folyóirat 39. (2005)
2005 / 1-2. szám - Perendy László: Szent Jusztinosz tanítása Isten monarchiájáról
„Először is van egy beszéde, melyet a 'jámbornak' nevezett Antoninushoz, fiaihoz és a római szenátushoz intézett tanaink ügyében; aztán van egy másik beszéd, mely tartalmazza azt a hitünk védelmében írt beszédet, melyet az említett császár utódához és névrokonához, Antoninus Verushoz intézett, akinek az uralkodása alatt történt eseményekről épp most számoltam be. Aztán írt egy másik beszédet a görögök ellen, melyben miután kifejt számos olyan kérdést, amelyet mi és a görög filozófusok vetünk fel, a démonok természetéről tárgyal. Most ezt egyáltalán nem sürgős bemutatni. Eljutott hozzánk ismét egy másik, görögök elleni írása, melynek a 'Cáfolat' címet is adta, ezeken felül egy másik műve Isten monarchiájáról, melyet nemcsak a mi írásainkból, hanem a görögök könyveiből is merítve állított össze. Ezeken felül írt még egy 'Zsoltáros'-t és egy másik kommentárt a lélekről, amelyben különféle kérdéseket fejt ki a szóban forgó tárgyról, és idézi a görög filozófusok véleményeit, és megígéri, hogy egy másik műben majd megcáfolja őket, és kifejti saját véleményét." 10 Valóban létezik három mű, amelyeknek Oratio ad Gentiles, Cohortatio ad Graecos és De monarchia a címe, azonban ezekről régóta tudjuk, hogy valójában nem Jusztinosz művei, csak az ő neve alatt maradtak fenn. A tárgyalt témák sokfélesége mutatja, hogy milyen számos területen végzett alkotó munkát Jusztinosz. A Ψάλτη? nyilván exegetikai mű volt, a Σχολικόν περί ψυχή? által tárgyalt téma pedig előkerül a Dialógusban is. Az a tény pedig, hogy neki tulajdonítottak később írt, teológiai témájú műveket is, közvetve bizonyítja, hogy nagy tekintélynek számított a kifejezetten teológiai témák tárgyalása terén is. Jeromos beszámolója szerint írt egy művet az Apokalipszisről, amelyben bizonyára khiliaszta nézeteit ismertette. Damascenus Sacra Paralellája idéz egy másik, a zsidók ellen írt művet, Maximus CONFESSOR pedig tud egy műről, melynek címe: üpö? Εύφράσιον σοφιστήν περί προνοία? καί πίστεω?. Érdekességként végül megemlíthetjük, hogy Photiosz egy olyan művet ismert, amelyet ARISZTOTELÉSZ Fizikája ellen írt Jusztinosz. Jusztinosz jelentőségét az is mutatja, hogy a fenti címek a következő évtizedek többi egyházi íróinak műveinek címeként is megjelennek, gondoljunk például Tatia- NOSZra, ATHÉNACORASZra, ANTIOKHIAI THEOPHILOSZra, vagy ÍRENEUSZra, sőt Tertul- LIANUSra. Mivel tehát Jusztinosz Περί θεοϋ μοναρχία? című műve elveszett, kizárólag fennmaradt műveiből kísérelhetjük meg rekonstruálni nézeteit erről a kérdésről. A fennmaradt három műben elsősorban a teremtéssel kapcsolatos kijelentései utalnak Isten monarchiájára. Vegyük tehát sorra ezeket. A magyar nyelvű idézetek (időnként némileg módosítva) az Ókeresztény írók című sorozat 8. kötetéből (A II. századi görög apologéták) származnak. A magyar szövegbe ágyazottan szerepelnek a görög szöveg fontosabb elemei. Az apológiák szövegének forrása: M. Marcovich, lustini martyris Apológiáé pro Christianis, Berlin - New York 1994. A Dialógusból vett görög nyelvű részletek forrása G. Archambault szövegkiadása: Justin: Dialogue avec Tryphon, Paris 1909. Az Apologia Maior 9. és 10. fejezetében arról szól, hogy Istennek nincs szüksége anyagi természetű áldozatokra. Ilyesmire csak a bálványoknak és a gonosz szellemek10 Baán I. (tr.), Euszebiosz egyháztörténete, Budapest 1983,173-174.-------ΞΞ= 58 =
