Teológia - Hittudományi Folyóirat 39. (2005)
2005 / 3-4. szám - KÖNYVSZEMLE - Szuromi Szabolcs Anzelm: Török József: A tizennegyedik század magyar egyháztörténete (Keresztény századok)
zött is lényegében változatlan, Alapítójának szándékára visszamenő szentség és szentelmény kiszolgáltatás, sajátosan is a szentmise, valamint a liturgikus kultusz alakulása. Ennek a területnek adja forrás- értékű vázlatát az egyházi élet mindennapjainak szentelt fejezet (165-186). De itt kell megemlíteni Árpád-házi Szent Margit (127-134), Szent Erzsébet (187-190), Zsófia (191), Szent Kinga (191-192), Szent Jolán (192-193), és Prágai Szent Ágnes (193-194) hitvalló életének rövid ismertetését is. A XIII. század magyar egyháztörténelmét bemutató kötet az összegzés után (199-200) a függelékekkel zárul, mely tartalmazza a korszak Árpád-házi uralkodóinak listáját (202), családfájukat (203), az egyes magyar egyházmegyék érsekeinek és püspökeinek jegyzékét (204-208), valamint bőséges bibliográfiát (210-217). További segítséget jelent a személy- (218- 222) és földrajzi névmutató (223-227). A szerzőnek köszönhetően a Keresztény századok sorozat lapjain egy mértéktartó, arányos, a nyitott történelmi kérdéseket a teológus alázatosságával kezelő magyar egyháztörténet bontakozik ki, mely remélhetőleg felébreszti az egyház- történet sajátos kérdései iránti fogékonyságot olvasóiban. Szuromi Szabolcs Anzelm O.Praem. TÖRÖK JÓZSEF A tizennegyedik század magyar egyháztörténete (Keresztény századok) Mikes Kiadó, Budapest 2004. 240 pp. A Keresztény századok immár negyedik kötetével a szerző, Török József, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kara Közép- és Újkori Egyháztörténeti Tanszékének vezetője, átlép a hazai anjou időszakba. A tizenkét fejezet (A három évszázad öröksége, 9-16; A cso- bolyóba rejtett korona, 17-37; I. Károly országlása, 38-70; Nagy Lajos uralma, 71- 96; Mária királynő évei, 97-104; A régi szerzetesrendek élete, 105-114; Régi és új lovagrendek, 115-132; Pálosok, 133-140; A kartauziak, 141-160; A kolduló és egyéb szerzetesrendek, 161-170; Az egyházi élet mindennapjai, 171-198; Bizánci kereszténység magyar földön, 199-202) 1387-ig kíséri figyelemmel az egyház magyarországi történetét. A jelen kötet szerkezetében és tematikájában igyekszik követni az eddig megjelent három korábbi kötet metodológiáját. Az Anjouk időszakának fellendülése a számos harcászati cselekmény és viszály ellenére valóban az Ország kül és belpolitikai aranykorának tekinthető, mellyel a pápával való jó viszony is társult. Erre az időre lehet datálni a művészetek (vö. Kolozsvári-testvérek) virágzását, különös tekintettel a gótikus jegyeket hordozó szárnyasoltárokra. Az egyetemes egyháztörténelemben ez az időszak egybeesik a pápák avignon-i fogságával (1309-1377). 177
