Teológia - Hittudományi Folyóirat 39. (2005)
2005 / 3-4. szám - Székely János: Monoteizmus az iszlám és a zsidó misztikában
vértanú, meg kell halnia, mielőtt meghalna. Hallajnak rendkívül nagy a hatása, Törökországban például több népdal emlékezik rá. A szeretetnek lett ő a közmondásos alakja. Az egyik népdal így fogalmaz: Ha az igazi szeretetet keresed, kérdezd azokat, akik olyanok, mint Hallaj! Egy Ghalib (f1869) nevű költő ezt mondja: 'Az Isten titkát a bitóról elmondhatod, a szószékről nem'. Hallaj a halálában vallotta meg végső radikalitással az Isten egyetlenségét. A szúfizmus kivirágzása a következő dinasztia, az Abbászidák idejére tehető. Ez a dinasztia Kr. u. 750-től 1258-ig volt hatalmon, vagyis a mongol hódításig, mely az iszlám világ jelentős részére döntő csapást mért. Ez a kor volt a szúfizmus virágkora, ugyanis az uralkodók a szúfizmustól támogatást reméltek. A szúfizmus által igyekeztek az iszlámot föléleszteni, és így a mongol veszéllyel hatásosabban szembeszállni. Egy legenda is kötődik ehhez a korszakhoz. Egy híres bagdadi mester, Abdul Qadir Gilani az elbeszélés szerint látott egy haldokló embert, megsajnálta, magához vette, táplálta és gyógyította. Az elbeszélés aztán kifejti: a haldokló nem volt más, mint az iszlám.21 Az iszlám haldoklott, és a szúfi mester jött, hogy fölélessze. Az uralkodók ilyen erőt láttak akkortájt a szúfizmusban. Eszünkbe juthat itt III. Ince pápa álma is, aki látja a Lateráni Bazilikát omladozni, és Szent Ferencet, a szerzetest, aki odafut, hogy megtámassza. Az Abbászida dinasztia idejében születnek meg a szúfi rendek,22 amelyek ahogy mondtam, csak távolról állíthatóak párhuzamba a keresztény szerzetesrendekkel. Mégis van sok hasonlóság is. A legtöbb szúfi rendben van egy noviciátus, tehát egy fölkészülés. A mevlevi rendben például 1001 napig készülnek. A végén a novíciusok hűségesküt tesznek, aminek a gesztusa számunkra is ismert: a kezüket teszik a mester kezébe. Ezzel fogadják meg a hűséget, az annak a rendnek megfelelő ígéreteket. Ekkor kapják meg a szúfi köntöst és a különleges szúfi kalapot, egy kúp alakban végződő turbánt.23 Tudják a szúfi kolostorok mesterei, hogy az Istennek adott élet az igényes. Azt mondja az egyik szúfi mester: 'Az ösvény szűk, csak az lépjen rá, aki erre a célra van teremtve'. Egy másik helyen azt mondja: Ά szúfi köntösét az örökkévalóságban kezdik szőni'. Az léphet rá erre az útra, aki az örökkévalóságtól erre van teremtve. Egyébként a szúfik külsőleg nagyon hasonlítanak pl: a haszidokhoz. Rengeteg kedves történet maradt fenn, amit ők meséltek hasonlóan a haszid történetekhez. Ők is énekeltek, ők is koldulással tartották fenn magukat. Igen, gyakran így vándoroltak és prédikáltak. A szúfizmus elfogadásához nagyon erősen hozzájárult egy nagy teológus: Al Ghazali, aki 1095-ben születik Kelet Perzsiában, majd Bagdadba kerül. Ő az, aki a maga tekintélyével a szúfizmus mögé áll, és tisztázza, hogy nincs ellentét az iszlám nagy hagyománya és a szúfizmus között. Ennek az időnek a szúfizmusára nagyon jellemző gyakorlat Isten nevének litániaszerű ismételgetése, amit dhikrnek, azaz emlékezésnek mondanak. Allah 99 nevét mondják, mert úgy hiszik, hogy 99 arca van Istennek. Az első név így hangzik Ya Rahmän! Ő az irgalmas. A héberből is ismert rahamin szónak az arab megfelelője. Kicsit hasonló ez a fajta litánia a keleti szerzetesek Jézus-imájához. Az iszlám hívők 33 szemes 'rózsafüzére' erre szolgál, Allah 99 nevének mondogatásá21 RAHMÄN JäMI, Maulänä Abdur, Nafahät al-uns (ed. M. TauhldTpür; Teheran 1957) 519. 22 Mintegy 50 szúfi rend van. 23 SCHIMMEL, Annemarie, Mystische Dimensionen des Islam (Frankfurt 1995) 331. 158
