Teológia - Hittudományi Folyóirat 39. (2005)

2005 / 3-4. szám - Rózsa Huba: JHWH az egyetlen Isten (I. rész)

beszélhetünk igazi nomádizmusról.9 Az állattenyésztéssel járó életforma nem igazi nomádizmus, hanem a kultúrterületen, elsősorban peremterületeken élő lakosság egyik életformája, és elválaszthatatlan a földműveléstől. Azaz a földművelés és az állattenyésztő nomádizmus ugyanazon paraszti társadalom két életformája, és szociológiailag nem állnak éles ellentétben egymással. Folyamatos átmenet van közöttük egyik életformából a másikba. A kisállattenyésztő nomádok kapcsolatban maradtak a városállamokhoz tartozó vagy általuk ellenőrzött területekkel és azok lakosságával, mert csak így tudták fenntartani magukat.10 11 Mint látni fogjuk, a régészet tanúsága szerint Palesztinában a kisállattenyésztő nomádok mozgása, illetve a letelepedésre való áttérése a kánaánita városállamok területe és a hegyvidék között állapítható meg, és nem hagyták el Palesztina területét.11 A nomádizmussal kapcsolatos megfontolások egy új modell, az ún. szociológiai modell kidolgozásához vezettek, amelyet a régészet eredményei is megerősíteni látszanak. Több változata is létezik, de valamennyi megegyezik abban, hogy az izraelita honfoglalás nem bevándorlás, hanem a palesztinai népesség illetve a kánaánita társadalom átrétegződésének eredménye.12 Bárhogy is ítéljük meg az ismertetett új szempontokat az izraelita honfoglalásról annyi bizonyos, hogy a régészeti feltárások eredményeivel számot kell vetni.

A nomádizmus természetének átértékelése mellett a másik fontos elem, amely Izrael eredetére illetve a honfoglalásra vonatkozó elképzeléseket új megvilágításba helyezi, a régészeti feltárások eredményei. A régészeti leletek tanúsága szerint a korai vaskorban (Kr. e. 1200-1000) a Palesztinában észak-déli irányban húzódó hegyvidéken - Galileában, Közép-Palesztinában (Efraim és Manassze törzsterületén) és Júdában 9 Rowton, Μ. B., Urban Autonomy in a Nomadic Environnement, JNES 32, (1973) 201-215. old.; Enclosed Nomadism, Journal of the Economic and Social History of the Orient 17, (1974) 1-30. old.; Dimorphic Structure and the Parasocial Element, JNES 36 (1977) 181-198. old.; - ZUBER, B., Vier Studien zu den Ursprüngen Israels, (OBO 9) Fribourg 1976, 99-138. old.; - LEMCHE, N. P., Early Israel. Anthropological und Historical Studies on the Israelite Society Befor the Monarchy, (VTS 37), Leiden 1985, 84-290. old.; - Staubli, Th., Das Image der Nomaden im Alten Israel, (OBO 107), Fribourg 1991; - Fritz, V., Die Entstehung Israels im 12. und 11. Jahrhundert v. Chr., (BE 2), Stuttgart 1996,113-118. old.

10 Az A. Alt által feltételezett évszakos legelőváltás létezése az ókori Keleten nem igazolható. A békés beszivárgás modell alapgondolata, hogy a honfoglalás a kisállattenyésztő (kecske és juh) félnomádok legelőváltó életmódjának (transhumanz) következménye. A kisállattenyésztő félnomádok állataikat a téli esős időszakban a sivatag peremvidékén legeltették. A nyári forró és száraz időszakban az állatokat olyan vidékre terelték, ahol a legeltetés ebben az évszakban is lehetséges volt. Ilyen területek csak a környező kultúrterület peremén vagy belsejében voltak, a bővebb csapadék vagy a más fajtájú növényvilág következtében. Izrael őseire vonatkozóan ez azt jelenti, hogy a nyári száraz időszakban Nyugat-Jordá- nia kevésbé népes, erdős vidékeire húzódtak. A letelepedésre való áttérés azzal kezdődött, hogy az állataikkal sivatag peremvidéke és a kultúrterület között ingázó félnomádok fokozatosan felhagytak ezzel az életmóddal, és áttértek a földművelésre.

11 A témára nézve még kitérünk, itt csak röviden lásd Finkelstein, I. - SlLBERMAN, N. A., The Bible Unearthed, 2001, magyar nyelven: Biblia és régészet. Az ókori Izrael történetének két arca, (Gold Book) Budapest 2004,125-130. old. A továbbiakban csak a magyar kiadást idézzük.

12 WEIPPERT, M. és WEIPPERT, H., Die Vorgeschichte Israels in Neuem Licht, ThR 56 (1991)341-390. old.; - Donner, H., Geschichte des Volkes Israel und seiner Nachbarn in Grundzügen, (ATD Ergänzungsreihe Bd 4/1), Göttingen 19952, 135-149. old.; - RÓZSA, H., Az izraelita honfoglalás kérdése a modern biblikus kutatás tükrében /-//., Jeromos Füzetek, 21 (1995) 9-20, 22 (1995) 9-20. old.; - KARASSZON I., Modellek jelentősége az izraeli honfoglalás kutatásában, Studia Caroliensia, 1-2 (2002) 149-165. old.; - FINKELSTEIN, I. - SlLBERMAN, N. A., Biblia és régészet, 113-116., 335-344. old.

141