Teológia - Hittudományi Folyóirat 39. (2005)

2005 / 3-4. szám - Dolhai Lajos: Ige és szentség Karl Rahner teológiájában

Egyetem szimpóziuma (1995. május) szerint a liturgia, mint locus theologicus szintén segíthet a több évszázados kontroverzia megszüntetésében. A hirdetett ige és az ünnepelt szentség a liturgia szimbolikus cselekedeteiben együttesen, egymást kiegészítve közük az egyházban a megváltás kegyelmét. A. Grillo szerint az ige és szentség viszonya akkor lett problematikussá, amikor önmagában, a liturgia élő valóságától elszakítva kezdték vizsgálni a verbum és sacramentum viszonyát.47

Rahner szerint mindkét egyház számára aktuáüs a kérdés újragondolása, mert „ahol az egyház igét hirdet annak elszántsága nélkül, hogy a szentségben legradikálisabb módon teremtő szavát is kimondja, ott az ige hirdetése elkerülhetetlenül csak valamiről való elméleti és végül is üres szó lenne, és így nem mondaná ki azt a szót, amely valóban kifejezi azt a valóságot is, amit mond. Ahol viszont az egyház az igének a hirdetését az opus operatum-ban való kizárólagos bízásában elhanyagolná, ott hiányozna az, amit a szentségek jelezni és kifejezni akarnak: a személyes hitet és szeretetet ",48

47 GRILLO, A., La riscoperta del simbolismo sacramcntale. II rito come „locus theologicus" per la soluzione della controversia ecumenica su „parola e sacramento", in: Parola e Sacramento (szerk: P. Lyons), Studia Anselmiana, 123, Sacramentum, 12, Roma 1997, 83-1041.

48 RAHNER, K., Die Sakramente als Grundfunktionen der Kirche, in: HPT I., Freiburg 1964, 324.

120