Teológia - Hittudományi Folyóirat 38. (2004)
2004 / 1-2. szám - Puskás Attila: A szabadság értelmezései és az etikai rendszerek
Teológia 2004. 1-2. szám PUSKÁS ATTILA A szabadság értelmezései és az etikai rendszerek Köznapi tapasztalatunkban megannyiszor átéljük, hogy szabad lények vagyunk. Egyéni erkölcsi ítéletünk, de társadalmi gyakorlatunk, a tényleges etikai normák és a jogi szabályozások ténye is alapvetően feltételezi az ember szabadságát. Az erkölcsfilozófiák döntő többségének és az erkölcsteológiáknak is alapkategóriái közé tartozik a szabadság fogalma. Mit jelent azonban az a szabadság, melynek birtokában vagyunk? Melyik szabadságfelfogás tükrözi a teljesebb emberi tapasztalatot? Milyen megfogalmazott vagy nem is tudatosított szabadságfogalommal dolgoznak a különböző etikák? Hogyan függ össze a szabadság előzetes értelmezése és a ráépülő erkölcsfilozófia? Vajon a keresztény erkölcsteológiának milyen szabadságfelfogás felel meg és ajánlható? Efféle kérdéseket érint a jelen tanulmány és célja, néhány szemponttal hozzájárulni a válaszadáshoz. Kiindulópontja a modern kor elején bekövetkező szellemtörténeti szemléletváltással összefüggésben kialakuló „közömbös" választási szabadság és a ráépülő teológiai és szekuláris etikák bemutatása. E panoráma felvázolásából elsősorban annak kell kitűnnie, hogy egy leszűkített értelemben használt szabadságfogalomból milyen egymástól többé-kevésbé eltérő, de mindahányszor alapvetően ugyanazzal a problémával küszködő etikák születnek. Második lépésben azt igyekszik az értekezés megvilágítani, hogy a közömbös választási szabadságra zsugorított szabadságfogalom apóriákhoz vezet a dogmatikában és alapvetően elégtelennek bizonyul. így mind az etikák, mind a dogmatika területén tapasztalt problémák arra indítanak, hogy a szabadság teljesebb értelme után kérdezzünk. Ebben segíthetnek bennünket az egzisztencialista, a transzcendentális módszerrel dolgozó és a perszonalista filozófia elemzései, melyek korrigálják a „közömbös" választási szabadságfogalom egyoldalúságait és utat nyithatnak a teológiai értelmezés felé. A tanulmány a szabadság átfogóbb jelentésének Aquinói Szent Tamás és Hans Urs von Balthasar által felkínált vázlatait javasolja erkölcsteológiai és dogmatikai használatra, és ugyanakkor megfontolásra érdemesnek tartja minden filozófiai etika számára. 1 1. A SZABADSÁG MINT LIBERTAS INDIFFERENTIAE A 14. század elején Duns Scotus (1265/66-1308), de főként William Ockham (1295/1300-kb. 1350) nevéhez köthető az a mélyreható teológiai-filozófiai szemléletbeli------= 55 ===------
