Teológia - Hittudományi Folyóirat 38. (2004)
2004 / 3-4. szám - Szentmártoni Mihály SJ: A papi identitás kialakulásának főbb állomásai
szükség van papra, vagy papi szolgálatra, ő szívesen ott van. A modern életstílustól idegenkedik és az Egyházat is igyekszik attól megóvni. A II. Vatikáni Zsinatot esetleg fenntartással fogadja, mivel úgy hiszi, túlságosan ellazult az egyházi fegyelem. Legfontosabb tevékenységének a szentségek kiszolgáltatását tartja. A pápához való hűség jellemzi és a nyilvánosság előtt állandóan papi öltönyt visel. 2. ) A mai kor kihívásaira figyelő pap, aki Isten emberének tartja magát, de aki nyitott az idők jelei felé. Ez a pap a hagyományos és a modern papi életstílus között ingázik: figyel az evangéliumra, de a modern kultúra jelenségeire is. Saját magát hídépítőnek látja evangélium és kultúra között, hívők és hitetlenek között, stb. Ha kell, bátran kiáll mások jogaiért. 3. ) Az emberekhez közel álló pap, akik hisz papi küldetésében, de saját magát úgy éli meg, mint aki egy a hívei között. Nagyra értékeli a világiakkal való együttműködést, fontosnak tartja magánéletét is, amikor lazítani tud, azaz teljesen normális emberként él. 4. ) A közösség modern vezetője olyan pap, akit az Egyház tevékenysége iránti mély felelősségtudat ihlet. Papságát a közösség érdekében kapott karizmaként értelmezi. Nagyra értékeli az egyéneket, mindenki véleménye érdekli, fontosnak tartja a plébániai tanácsot. Közel akar lenni az emberekhez, ezért sok időt szentel másoknak, látogatja híveit. Bármelyik is legyen az aktív pap identitásstílusa, közös vonása az, hogy hisz papságában, azt már nemcsak úgy értelmezi, mint személyes döntést, hanem mint Istentől neki szánt feladatot és küldetést. Harmadik szakasz: a papi identitás megszilárdítása A harmadik szakasz leginkább egybeesik az időskorral, de nem szükségszerűen. Ez a beérés ideje. Az ember alap-beállítottsága az Istenre való irányultság, jellemzője az állhatatosság, feladata az élet szintézise, erénye a szeretetben való meggyökerezettség. Mindez megmutatkozik az alázatosságban és a pozitív világnézetben: „Érdemes volt élni, papnak, szerzetesnek lenni, lemondani a családról, vállalni a cölibátust, stb.". Az identitás e fokozatának szegletköve a mindennapok misztikája: az ilyen pap Isten jelenlétében él, tudja vállalni a magányt, és tudja, hogy Isten feltétel nélkül szereti őt. A harmadik szakasz pozitív kimenetele a papi (misztikus) lelkiség. Ahelyett, hogy elméletileg feszegetnénk ennek a papi arcélnek ismertetőjegyeit, álljon itt egy irodalmi példa: Victor Hugo híressé vált papi alakja, akinek a Mons. Myriel nevet adta. (Vö. HUGO V., A nyomorultak, Magyar Helikon, 1964, 59 skk.). A püspök nagy szegénységben él, önmagát és mindenét az emberek szolgálatába állítva. Kapuja mindig és mindenkinek nyitva áll, így kerül majd be hozzá a volt bűnöző Jean Valjean is, akinek lelkét megveszi a gonosztól. íme, e nagy jellemű püspök néhány olyan tulajdonsága, amely jellemző a misztikus lelkiségre. 180
