Teológia - Hittudományi Folyóirat 38. (2004)
2004 / 3-4. szám - Kocsis Imre: Isten kegyelme és a Szentlélek Pál apostol megigazulástanában
lem nem általános értelemben vett jóindulat, nem is olyan kegy, amely a kiválasztáson és a szövetségen alapul, hanem Istennek Jézus Krisztus engedelmes életében és kereszthalálában feltáruló és hatékonnyá (megváltó erővé) váló hozzánk fordulása. S a Lélek, aki ezt a kegyelmet számunkra belsőleg megtapasztalhatóvá teszi, Isten Leikeként egyben Krisztus Lelke is. Éppen azáltal, hogy magának Krisztusnak Lelke lakik bennünk, jön létre a feltámadt Úrral való életközösség. A Lélek által tartozunk Krisztushoz, O pedig a Lélek által él bennünk (vö. Gál 2,20; Róm 8,3). Ezek alapján érthető, hogy Pál számára a megigazulás célja sem ugyanaz, mint a próféták vagy a qumráni közösség szemléletében. Ez utóbbiak szerint az Istentől jövő hatékony segítség a mózesi törvény egészének maradéktalan betartására irányul. Pál felfogásában viszont „Krisztus törvénye" (Gál 6,2) a mérvadó, amely nem új törvény- gyűjtemény, hanem az a Krisztus életpéldájában feltáruló követelmény, amelyet a Szentlélek belülről tudatosít a hívők számára.22 Éppen ezért a Szentlélek által irányított igaz élet nem más, mint Krisztushoz való hasonulás (Fii 3,10) s az ő „képmására" való alakulás (2Kor 3,18). Krisztus Lelke alapvetően arra ösztönöz, s azt teszi lehetővé, hogy a keresztény Krisztus példáját követve, Krisztus „érzülete" (Fii 2,5) szerint gondolkodjék, cselekedjék és vállalja a szenvedést, s ezáltal életformája megfeleljen annak az új létnek, amelyet a keresztségben ingyenes adományként kapott. 22 Ez persze nem jelenti azt, hogy az ószövetségi törvényt minden szempontból túlhaladottnak kellene tekinteni. D. ZELLER (Dér Brief an die Römer, Regensburg 1985, 156.) jogosan jegyzi meg: „Als Heilsver- máchtnis ist das Gesetz in Christus abgeschafft (vgl. 2Kor 3,14; Gál 2,18), aber als Ausdruck des gött- lichen Heiligungswillens wird es fúr die Gerechtfertigten erst richtig in Kraft gesetzt (3,31)." „Darin (= Gesetz Christi) ist dér Kern dér atl. Willenskundgabe Gottes bewahrt." 155