Teológia - Hittudományi Folyóirat 38. (2004)
2004 / 3-4. szám - Gárdonyi Máté: Az első itáliai szemináriumok jellegzetességei
Teológia 2004. 3-4. szám GÁRDONYI MÁTÉ Az első itáliai szemináriumok jellegzetességei A Trienti Zsinat és az első szemináriumok A Trienti Zsinat korának kutatói az utóbbi évtizedekben kitüntetett érdeklődéssel fordultak a papnevelés reformjának témája felé, hiszen a pápai kúria és a papi kongregációk mellett leginkább a szemináriumok járultak hozzá a katolikus megújulás sikeréhez. Korábban az egyháztörténészek figyelmüket elsősorban a Zsinat harmadik ülésszakán, 1563-ban elfogadott úgynevezett szeminárium-dekrétum - az egyházi rend szentségéről szóló határozat 18. kánonja - előzményeinek, keletkezési körülményeinek és főbb célkitűzéseinek szentelték.1 Joggal, hiszen ez a rendelkezés írta elő az új típusú papnevelő intézetek felállítását, egyúttal megfogalmazott bizonyos szempontokat a katolikus reform papi ideáljára vonatkozóan.1 2 Nem kevésbé fontos azonban azt a kérdést felvetnünk, hogy a zsinati atyák által felvázolt ideál miként realizálódott a gyakorlatban, vagyis hogy milyen jellegzetességei voltak az első szemináriumok pedagógiai programjának és hétköznapi életének. E témával az utóbbi években leginkább olasz történészek - és nemcsak a szűkén vett egyháztörténet művelői - foglalkoztak, abból a felismerésből kiindulva, hogy a szemináriumok által közvetített műveltség és erkölcsi követelményrendszer nemcsak a papságra gyakorolt hatást, hanem rajtuk keresztül a hívekre, lényegében az egész társadalomra is. A katolikus megújulás - városokban és falvakban egyaránt - ugyanis nem csupán a hitélet megerősítését tűzte ki célul, hanem a hívek erkölcseinek és szokásainak javítását, valamint a műveltségi színvonal emelését is. A disciplinamentonak ne1 A szeminárium-dekrétum szövege: Concilium Oecumenicorum Decreta. (G. Alberigo et alii) Bologna, 1973. 750-753. Értékelése: JEDIN, H., L'importanza dei decreto tridentino sui seminari nella vita della Chiesa. in: Seminarium 15(1963) 396-412. - SCADUTO, M., Seminari e collegi. In margine al centenario tridentino. in: La Civiltá Catto- lica 115(1964) II. 343-352. -TÜCHLE, H., Das Seminardekret des Trienter Konzils und Formen seiner geschicht- lichen Verwirklichung. in: Tübinger Theologische Quartelschrift 144(1964) 12-30. - JEDIN, H., Das Leitbild des Priesters nach dem Tridentinum und dem Vaticanum II. in: Theologie und Glaube 60(1970) 102-124. - DlANICH, S., La teológia dei presbiterato al concilio di Trento, in: La Scuola Cattolica 99(1971) 331-358. - Mar- COCCHI, M., II concilio di Trento e l'istituzione dei seminario (1563). in: Annali di storia delteducazione e delle istituzioni scolastiche 7: I seminari nell'Europa moderna 1563-1789. (M. Marcocchi - L. Pazzaglia) Brescia, 2000.13-20. 2 A téma összefoglalása: GÁRDONYI M., A papi élet reformja a Trienti Zsinat korában. Budapest, 2001. - GÁRDONYI M., A papság reformja a Trienti Zsinaton, in: Teológia 33(1999) 108-114. 139
