Teológia - Hittudományi Folyóirat 38. (2004)

2004 / 3-4. szám - Bolberitz Pál: A magyar filozófia kezdetei

bér csak Istenben nyugodhat meg. Ez az Isten sabbathja, ünnepe. Ünnepelni ugyanis csak az ember tud. Összefoglalva, tanulmányomban azt kívántam bizonyítani, hogy a magyar filozó­fiának nincs szégyellnivalója. Több mint ezer éve lépést tartottunk Európa szellemi irányzataival. Még történelmünk válságos korszakaiban sem aludt ki teljesen az érte­lem fénye a magyar honban. Laskói Csókás Monedolatus Péter olyan filozófiai gon­dolkodó volt, aki hazánkban elsőként kísérelte meg a filozófia önálló művelését, de ugyanakkor maradandóan rámutatott munkásságával arra, hogy a hit és ész nem zárják ki egymást. A filozófia, ha igazi filozófia kíván maradni, nem hagyhatja figyel­men kívül annak transzcendentális lehetőségi feltételét. Laskói Cusanus recepciója pedig az előbbieket azzal támasztja alá, hogy épp egy olyan reneszánsz katolikus bí­boros filozófus teológust emelt ki a feledés és a félreértettség (Cusanust ugyanis soká­ig katolikus körökben panteizmussal vádolták) homályából, aki a hit és ész harmóniá­ját életművében - Laskói számára is példaértékűen - meg tudta valósítani. 123

Next

/
Thumbnails
Contents