Teológia - Hittudományi Folyóirat 38. (2004)
2004 / 3-4. szám - Bolberitz Pál: A magyar filozófia kezdetei
sára, bár nem sok sikerrel (pl. a „substantia" fogalmát „állat"-nak fordítja)17, mégis „Magyar logikátska" (1654) c. művében magyarul hirdeti Descartes tanait és a reneszánsz ünnepelt logika tanárának, a hugenotta Ramusnak és a puritán Amesiusnak gondolatmenetét követi. Utána még sokáig kell várnunk a magyar nyelven íródott filozófiai művekre, hiszen a Pázmány alapította nagyszombati egyetemen (1635) is latin nyelven adták át a filozófiai ismereteket. Részben ez jellemezte a protestánsok sárospataki, pápai, debreceni, marosvásárhelyi, fogarasi és egyéb iskoláit is. Laskói Csókás Monedulatus Péter „De homine" c. könyve Laskói Csókás Péter (? -1587)18 a XVI. századi kálvinista magyar teológia jeles képviselője volt, aki tanulmányait Wittenbergben végezte és néhány teológiai (főleg hitvitázó, apologetikus jellegű) műve is itt jelent meg. Legterjedelmesebb és lényegét tekintve filozófiai könyvét („De homine")19 („Az emberről, a természet e nagy csodájáról és annak lényeges részeiről írt két könyv", Wittenberg, 1585) latin nyelven írta, hiszen ez volt a kor tudományos nyelve. Műve 1. fejezetének magyar fordítása 1961-ben jelent meg (mintegy három és fél oldal) Mátrai László fordításában, a „Nemzeti Könyvtár" sorozat „Régi magyar filozófusok" XV - XVII. század c. könyvben.20 A 439 oldal terjedelmű munka - kutatásaim szerint - egy-egy példányban föllelhető az Országos Széchenyi Könyvtár „Régi Magyar Könyvtár" gyűjteményében, a Vatikáni Könyvtárban és a Halle-i Egyetemi Könyvtárban (ahová a wittenbergi egyetem korabeli könyvtára került), illetve korábban a sárospataki református könyvtárban is őriztek egy példányt. Laskói születési helye és ideje bizonytalan21, ám azt tudjuk róla, hogy széleskö17 Vö. APÁCZAI Csere JÁNOS, Magyar enciklopédia (Utrecht, 1653), melyet a szerző magyar nyelven írt (bevezetője latinul értekezik „A bölcsesség tanulásáról"). Apáczai ebben a művében a metafizikát, logikát és teológiát a fizikával, geometriával és csillagászattal egyenrangú tudományként kezeli. 18 Laskói (Laskai? A továbbiakban - a név bizonytalansága miatt - vegyesen használjuk a Laskói, illetve Laskai nevet) Csókás (Monedulatus) Péter (lat. Petrus Lascovius Monedulatus) a magyarországi Laskó községből származik, de élete további működése a török hódoltsági területről a relatív függetlenséget élvező Erdélyi fejedelemség területére tevődik át. Innen indulnak ki külföldi útjai és ide is tér vissza 1587-ben, s a fogarasi református kollégium igazgatójaként hal meg. 19 Laskói művének teljes latin címe: „De homine, magno illo in rerum natura miraculo et partibus eius essentialibus libri V. Autore Petro Monedulato Lascovio Ungaro, Wittenbergae. Per haeredes Johannis Cratonis, 1585. A könyv formája kis nyolcadrét, 439 oldal. A könyvet bevezeti az ajánló levél, melyet a szerző Seelfisch wittenbergi polgármesterhez írt és itt sorolja fel a wittenbergi egyetemet 1522-1585 között látogató magyar akadémikus ifjak névsorát. Ezután következik maga a filozófia munka, mely két könyvből tevődik össze. Az első a lélekről, a második az emberi testről szól. Az első könyv 12, míg a második könyv négy fejezetből áll. Laskói írt még néhány teológiai, hitvitázó művet is, melyek szintén Wittenbergben jelentek meg, de mi itt egyetlen, filozófiai jellegű könyvével foglalkozunk. 20 Vö. Régi magyar filozófusok, XV-XVIII. század, Nemzeti Könyvtár sorozat), Gondolat Kiadó, Budapest, 1961. Mátrai László, Laskói: „De homine c. művének 1. fejezetét nem teljes terjedelmében fordította magyarra, hanem csak kiemelt részekben. Laskói „De homine" c. könyvét e sorok írója, Dr. Bolberitz Pál fordította le elsőként magyar nyelvre, kivéve a könyvet bevezető „Epistola dedicatoria"-t. (A kézirat megjelenése folyamatban.) 21 Laskói Csókás Péter születési idejét nem ismerjük. Születési helyét illetően sem egyértelmű a kutatók véleménye. Vannak, akik a baranyai Laskót (Laska) tekintik születési helyének - s ez a valószínűbb, hiszen többször szerepel neve mellett a baranyai származásra való utalás (Barovius), ám olyan vélemény is van, mely szerint a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében akkoriban létező Lasko községből szárma110
