Teológia - Hittudományi Folyóirat 37. (2003)
2003 / 3-4. szám - Dolhai Lajos: A liturgikus szentségtan Szent Ambrus katekézisében
Teológia 2003. 3-4. szám DOLHAI LAJOS A liturgikus szentségtan Szent Ambrus katekézisében Az első évezredben, főként a müsztagogikus jellegű katekézisek1 a liturgiából kiindulva foglalták össze a beavató szentségek teológiáját. Húsvét nyolcadában az újonnan megkeresztelkedettek számára készültek ezek a misztériumokba bevezető katekézisek. Fő céljuk az volt, hogy bevezessék az egyént az egyház életébe. Eteria útinaplójának tanúsága szerint2 a korabeli keresztények szívesen hallgatták ezeket a hit alapvető igazságaira oktató beszédeket, mert a liturgiából kiindulva érthető módon fogalmazták meg a keresztény hit igazságait: „Miután elérkeznek a Húsvét napjai, a nyolc nap alatt, vagyis Húsvéttól a nyolcadig, miután befejeződött a szertartás a templomban, himnuszokat énekelve az Anasztaziszba mennek, majd imádságot végeznek, megáldják a híveket; a püspök áll, belülről rátámaszkodva a korlátra, ami az Anasztazisz barlangjánál van, és elmagyarázza mindazt, ami a keresztségnél történik. Ebben az órában egy katekumen sem léphet be az Anasztaziszba; csak a neofiták és a hívek, akik a misztériumokról akarnak hallani, lépnek be az Anasztaziszba. Becsukják az ajtókat, hogy egy katekumen se közeledhessen. Miközben a püspök mindent elmond és mindenről beszél, a helyeslő kiáltások olyan nagyok, hogy a templomon kívül is hallhatók a hangok.3 Az igazat mondva, olyan jól mutatja be a misztériumokat, hogy senki sem tudna kevésbé meghatódni a magyarázaton." A nyugati egyházban, a negyedik században és az ötödik század4 elején, a kateku- menátus Epifánia ünnepén kezdődött, amikor a helyi püspöknél a jelöltek hivatalosan jelentkeztek (competentes). A nagyböjt idején az alkalmasnak tartott jelöltek, ill. kiválasztottak (electi) rendszeres hitoktatásban részesültek. A keresztség előtti katekézis a Szentírásra építve elsősorban morális jellegű hitoktatás volt, de magában foglalta az alapvető elméleti jellegű hitigazságok megismerését is. A Szentírás magyarázata, a Hitvallás (azaz az egyház tanítása) jelentésének kifejtése, a keresztény erkölcs tanítása - vagyis a keresztény oktatás - teljes egészében a liturgiához közvetlenül kapcsolódva, rész1 Vő. Dolhai, L., Az ókeresztény egyház liturgiája. A liturgia fejlődése az egyházatyák írásainak fényében, JEL Könyvkiadó, Budapest 2001, 84-102. 2 Eteria útinaplója, 47,1-2; magyar fordítás, bevezetéssel: IvancsÓ I., Eteria útinaplója, Gör. Kát. Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza 1996. 3 Katekézisében Jeruzsálemi Szent Kürillosz is tanúskodik a hallgatóság dicsérő felkiáltásáról: Cat. 13,23 4 Vö. A keresztény beavatás Szent Ágoston műveiben, in: Dolhai, L., Az ókeresztény egyház liturgiája, JEL Könyvkiadó, Budapest 2001, 107-117. 91
