Teológia - Hittudományi Folyóirat 37. (2003)
2003 / 1-2. szám - Beran Ferenc: A lelkiismeret formálásának feladata, lehetősége, határai
ja ennek a világnak, mint ahogy az anyagvilág törvényeit sem <5 hozza.27 Az emberi személy alakulását elemző tudósok csak részben fogadják el Durkheim tanítását. Egyetértenek vele abban, hogy a társadalomnak nagy hatása van a személy értékrendjének kialakulásakor, de a társadalom túlzott vagy determinisztikus hatását tagadják. Jean Piaget szerint világos különbséget kell tenni a társadalom részéről elvárt „kötelesség" és az „erkölcsi jó", vagyis az ember önállóságából (autonómia) származó szabad együttműködése között. Az erkölcsi jó „együtt jár az egyéni kidolgozás és az autonómia bizonyos szabad lehetőségével".28 Az erkölcsi jó tehát csak tudatos és szabad együttműködéssel magyarázható. J. Piaget kritikája jelzi az erkölcsi nevelés korlátáit is. A diktatórikus jellegű társadalmak sok esetben igényt mutattak arra, hogy az általuk vélt értékrendet rákényszerítsék a társadalomra, és ezáltal az emberek értékrendjét, lelkiismeretét is formálják. Az ember nem köteles tekintélytiszteletből vagy valamilyen hamis nemzeti érzésből átvenni ezt az értékrendet, sőt akkor jár el erkölcsösen, ha a lelkiismeretére, mint belső törvényre hivatkozva elutasítja azt. A szociológia eredményei is hozzájárulnak ahhoz, hogy a lelkiismeret alakulásáról átfogó képet kapjunk. Elfogadható az, hogy a társadalom nagy hatással van az ember belső értékrendjének kialakulására. Ezért fontos, hogy a társadalom olyan etikai eszméket, modelleket állítson az ember elé, amelyek erkölcsi épülésüket szolgálják. Ilyen eszme lehet például az élet védelme, a családi élet értékeinek bemutatása, a mások véleményének tiszteletben tartása és a szolidaritás, mint a kölcsönös felelősségvállalás tudatának az elmélyítése. A társadalom szerepét azonban nem szabad túlhangsúlyozni. A szabadsággal rendelkező személynek joga van ahhoz, hogy a társadalom által közvetített értékrendet elutasítsa. Erre szükség is van olyan esetekben, amikor a tömegtájékoztatási eszközök politikai érdekektől indíttatva torzult vagy bűnös értékrendet próbálnak közvetíteni az ember felé. A pszichológia és a szociológia eredményeit összevetve a keresztény gondolkodással, feltehetjük a kérdést: A keresztény pedagógia hogyan tudja a szaktudományok által adott ismereteket rendszerébe építeni, és így szemléletét gazdagabbá, teljesebbé tenni? Az erkölcsteológusok általában elfogadják a szaktudományok eredményeit, ugyanakkor rámutatnak a hit és a kegyelem formáló erejére. Az első részben már beszéltünk arról, hogy a lelkiismeret alakulásánál fontos szerepe van az imádságnak, az Istennel való belső párbeszédnek. Bernhard Háring szerint a lelkiismeret kialakulásának szempontjából fontos szerepe van a hitből fakadó alapvető erkölcsi döntésnek (optio fundamentalis). A jó ismeretéhez, vagyis a helyes lelkiismerethez a jó mellett való elkötelezettségre van szükség.29 A hitből fakadó alapvető döntés azután a lelkiismeret működésén keresztül kihatással van az ember „alapmagatartására" és az egyes cselekedetekre. Az alapvető döntésnek a lelkiismeretre és azon keresztül az egész emberre megnyilvánuló hatását már korábban felfedezték. Severino Dianich szerint az Aquinói Szent Tamás által használt első szabad akaratú tett is közel áll az alapvető döntés fogalmához.30 A nagy középkori teológus szerint ugyanis, amikor a felnövekvő ifjú eljut arra a korra, 27 Vö. ANDORRA RUDOLF, Bevezetés a szociológiába, Osiris, Budapest 1997, 58. old. 28 Vö. JEAN PIAGET, A gyermek kétféle erkölcse, in Válogatott tanulmányok (407-439. old), Gondolat, 1970. 423. old. 29 JEAN PIAGET i. m. 418. old. ,0 BERHNARD HÁRING, Frei in Christus, 189. old.
