Teológia - Hittudományi Folyóirat 37. (2003)
2003 / 1-2. szám - Zsuppán Monika: Az Emberfia feltámadott! (Mt 28,1-10 alapján)
6.2.2. Az eszkatológia az Ószövetségben Az eszkatológia szó a Bibliában magában nem található meg. Izrael népe kiválasztottságában rejlik az eszkatológia gondolata, akik magukat JHWH adományai letéteményesének tekintették. Dávid óta az eszményi királyságban öltött ez a meggyőződés testet. A fogság idején az ebben való hit adott nekik erőt a nehézségek elviseléséhez; hit a dicsőséges jövőben, amikor is újjászületik a szent nép, és minden nép meghívást kap a szent közösségbe. A fogság után az ország helyreállítása terén átélt csalódásból megszületett az a meggyőződés, hogy az ígért üdvösség egyre távolibb jövőben keresendő. Az eszkatológikus üdvösségvárás leglényegesebb eleme JHWH és Izrael viszonyának megújulása, a bűntől való megszabadulás (íz 40,1-3; 43,1), a lélek megújulásának a gondolata. Ezzel függ össze az engesztelő üdvösséget eszközlő Ebed JHWH alakja. Az eszkatológia végcélja JHWH királyi uralmának eljövetele, mely szerint JHWH maga jön el, hogy királyként uralkodjon (íz 24,23, 52,7; Mik 2,13; Zak 14,9; Zsolt 96; stb.); illetve eljövetelét összekapcsolja egy végidőbeli üdvösségközvetítő megjelenésével. Az eszkatológia így elválaszthatatlan módon összefonódott a Messiás, a JHWH Szolgája és az Emberfia alakjaival. A messianizmus eszkatológikus távlatokat öltött. A fogság korától kezdve az üdvtörténet múltbeli eseményei a jövőben bekövetkező új valóság dimenzióiban jelennek meg, új teremtés (íz 65,17; 66,22), új exodus (íz 48,20; 52,11), új szövetség (Jer 31,31-34) képében. Az üdvösséges jövő elveszíthetetlen, végérvényes. Az eszkatológia lényege egy olyan jövő meghirdetése, amely Isten tettének és nem a dolgok fejlődésének a következménye. A jövőbeli események messze felülmúlják az üdvtörténet múltbeli tapasztalatait. Izrael mellett a nemzetek is részesednek belőle, és ily módon az üdvösség kozmikus távlatokat ölt.90 6.2.3. Az eszkatológia Máté evangéliumában Az Emberfia jelenléte az eszkatológiára91, a végidőre utaló jel az egész Máté evangélium folyamán. A végső időről szóló jézusi tanítás (Mt 24,1-25,46) és Jézus életében ezek beteljesülései a következőképpen függnek össze: A mátéi elbeszélés nem más, mint az élet-halál kérdés drámája, melyben az utolsó vacsora már elővételezi Jézus halálát (Mt 26,28) és az élet győzelmét (Mt 26,29). Jézus halálakor bekövetkező elsötétülés motívumainak hátterében az Ószövetség áll. JHWH napján sötétség lesz (Szof 1,15), a csillagok nem ragyognak majd, a hold nem sugározza fényét (íz 13,10), „fényes nappal sötétséget borítok a földre" (Ám 8,9). Jézus halála, feltámadása nemcsak egy individuális sorsról számol be, hanem egy univerzális-eszka90 Bővebben lásd RÓZSA H., Üdvösségközvetítők az Ószövetségben, 18-40. 91 A zsidóság mindig is táplál eszkatológiai reményeket. Ez a világ egy előtere csupán az eljövendőnek. A próféták csak a messiási időkről szólnak, de a végidőről nem tudnak konkrétat (íz 64,3). Az eszaktonról bővebben lásd PETUCHOWSKI, J. J. - THOMA, C, Lexikon dér jüdisch-christlichen Begegnung. Hinter- gründe - Klarungen - Perspektiven, (Spektrum; Bd. 4281), Freiburg 1994,113-118. 62
